2010. április 28., 11:422010. április 28., 11:42
Magyar-észt barátunk szavai ugyanis meglehetősen pontosan jelzik, hogy a felhozatallal, ezen belül a tartalmakkal és a kivitelezéssel nincs baj, sőt, ellenkezőleg; de a hozzáférést, vagyis a vásárlást jelentősen megnehezíti, ha nem éppen ellehetetleníti a pénztelenség.
Márpedig a mai magyar erdélyi könyvtermelést ismerve nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy kiadóinknak sem a magyarországi, sem a belhoni piac előtt semmilyen szégyenkeznivalója nem lehet, hiszen a kínált portéka mind külcsínjét, mind belbecsét tekintve, akármikor és akárhol megállja a helyét. Akkor hol lehet a hiba, mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt év(ek?)hez képest az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelentősen csökkent a könyvek, ezen belül az erdélyi kiadványok iránti érdeklődés? Ha a minőséggel nincs gond, talán az 1989 után darabjaira hullt, a könyveket egykor a legkisebb faluba is eljuttató terjesztőhálózat nemlétében keresendő a bajok (egyik) gyökere? Vagy a bel- és külföldi piacot egyaránt megcélzó marketing hiányzik? Bizonyára is-is.
Mert az biztos, hogy amíg nincs átfogó marketing, azaz üzleti stratégia, addig az a vonulat érvényesül, amely piaci mozgása/mozgékonysága révén inkább felkelti főleg a gyermekek és a fiatalok érdeklődését. Ennek (is) köszönhető, hogy a könyvek ma nehezebben jutnak el a gyermekekhez, mint a televízió, a számítógép, s ezzel együtt a félnapokon át bóklászott világháló. Utóbbi böngészése nem baj, amíg hasznos, de a gazdasági világválság okozta könyvpiaci hanyatlás, és az elektronikus olvasnivaló, divatos szóhasználattal: az ebook-vonulat nyomulása kibillenteni látszik az egyensúlyt, és egészen új olvasási, ismeretszerzési kultúrát vetít előre. Ami nyilvánvalóan kevesebbe kerül.
Pedig ha tudná ez az anyagi haszon, pénzszag körül forgó világ, hogy milyen érzés levenni a polcról és felütni egy kötetet… Akkor talán újra megérezné a könyv illatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok