2010. március 18., 11:272010. március 18., 11:27
Lehetőséget teremt ugyanis arra, hogy ki-ki elgondolkozzék, milyen körülmények között tölthetné el büszkeséggel állampolgársága. Az identitásbeli, kulturális vonatkozásokról sok szó esik manapság. Szinte fölösleges is elismételni: az erdélyi magyar akkor lehet lojális, büszke polgára országának, ha nem érzi veszélyeztetettnek nyelvét, kultúráját, szabadságát, ha azt látja, a magyar jövő is biztosított Romániában. A büszkeségnek azonban megannyi gazdasági, politikai összetevője is lehet.
A kisebbségi magyarokban akarva-akaratlan is versenyzik a nemzeti és az állampolgári büszkeség. A nemzeti büszkeséget pedig bizonyos mértékig a magyar állam teljesítménye is befolyásolja. A történelemben volt már példa arra, hogy az elcsatolt területek magyarsága bizonyos szempontból jobb helyzetbe került, mint a magyarországi magyarság.
A két világháború között a csehszlovákiai magyarok, a késő titói években a vajdasági magyarok örvendhettek szabadabb, virágzóbb politikai, gazdasági környezetnek. Az erdélyi magyar azonban Trianon óta folytonosan azt láthatta: ebben az országban nem csak az anyanyelvét, kultúráját, identitását veszélyeztetik, de semmi sem működik úgy, mint Magyarországon. Rosszabbak az utak, gőgösebbek a hivatalnokok, alacsonyabbak a keresetek.
Az elmúlt nyolc évben bemutatott magyarországi mélyrepülés után azonban kiürülőben a nemzeti identitás eme komponense. Az a lendületes fejlődés pedig, amely Romániát a gazdasági válság előtt jellemezte, kétségkívül az erdélyi magyaroknak is imponált.
Romániának van tehát esélye büszke állampolgárokká tenni az erdélyi magyarokat. Ehhez azonban olyan világot kell teremtenie, amelyben az erdélyi magyar ember is úgy érzi: mind szellemi, mind anyagi gyarapodása biztosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok