2010. július 07., 10:342010. július 07., 10:34
Az 1989 óta elszalasztott időben mindig a lényeg szorult a háttérbe az elitista felfogású és adathegyek beadagolására összpontosító romániai oktatásban: a felnőttnek indult gyermek. Aki megtanult puskázni, azaz csalni és magolni, mert ezt maga az oktatási rendszer teszi lehetővé számára, de aki nem tanulta meg például szóban összefoglalni a feltett kérdéshez fűződő ismereteit. Aki nem tanult meg tanulni. Nem az óvodások, nem az elemisták, nem a kamasz felsősök, nem a gimnazisták és nem az érettségizők hibája ez – bár ők sem vonhatják kétségbe, hogy tanodában azért mégiscsak tanulni szokás –, hanem az az egész rendszer, amelynek első igazi próbatételén, az érettségi vizsgán ijesztően sokan éppen azt nem tudják bebizonyítani, amiért oda álltak. Hogy tudniillik érettek. Nem csak ivarilag, hanem úgy, hogy az élethez szükséges legfontosabb alapismeretekkel felvértezve érett felnőttekké váltak. Mert ez a rendszer nem erre készíti fel őket, hanem – akarva-akaratlanul – arra, hogy az elébük tett kásahegyből valamennyit átrágjanak ahhoz, hogy feleltetéskor vagy vizsgákon valahogy összekaparják az átmenőhöz szükségeset. Ez a káros felfogás uralja ma az oktatást – s még az egyetemi képzéstől sem idegen –, amelyben a zöm a túlélésre rendezkedett be. Diák az átmenőért, oktató a bérért; de előbbiek vajon miért nem egyszerűen a ki-ki számára kedves tárgyakban szerezhető tudásért, s utóbbiak vajon miért nem az oktatói hivatás semmivel össze nem hasonlítható nagyszerűségéért? Igen, azért, mert ilyen ez a – különféle szakmai érdeklődést és képességszintet, például a máshol jól működő két-, netán többszintű érettségi vizsgát nem ismerő – rendszer. Amely a számítástechnika, vagy gépipar, vagy sport iránt érdeklődőktől fíloszi verselemzést vár, az irodalmár beállítottságútól pedig kvantumfizikát. Márpedig váltani kell, mert az 1989 előtti egyenoktatás ideje lejárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok