2013. március 15., 09:362013. március 15., 09:36
A választás eredménye ugyanis szimbolikus: azt jelzi, a római katolikus egyház szembenézett azzal a ténnyel, hogy miközben Európában egyrészt a szekularizmus terjedése, másrészt az egyházon belüli problémák miatt teret veszít, a világ többi részén egyre népszerűbb. Súlypont-áthelyeződés következett be: a masszívan és ragaszkodóan katolikus Dél-Amerikából választottak – igaz, olasz származású – pápát, minden bizonnyal azért, mert azt várják tőle, hogy sikerül az egész világegyházat – kiemelten pedig annak európai részét – megújítania, ismét vonzóvá tennie a hívek számára.
A megújítást természetesen nem úgy kell érteni, hogy egy év múlva a Vatikán lesz az abortusz vagy a melegházasság zászlóvivője. A katolikus egyház nem liberális klub. Aki tanulmányozza az új pápa életútját és gondolkodásmódját, illetve ezen témákkal kapcsolatos véleményét, azt láhatja, hogy kimondottan konzervatív – azaz az egyház tanításával megegyező – nézeteket vall. Hogy ez néha nem mindenben egyezik meg még a hívek egy részének gondolkodásával, az más kérdés. (A papok házasságának lehetővé tétele például olyan téma, amin talán érdekes és érdemes volna elgondolkodni az egyház és a papi pálya vonzóbbá tétele érdekében.) Ferenc pápa mégis az egyház megújítójaként vonulhat be a történelembe. (Már ha előre haladott kora miatt nem „átmeneti” pápaként tekintünk rá.)
Jezsuitaként tanult, intelligens, a világ dolgaival tisztában levő ember, aki a szó szoros értelmében hívei között élt, és a pápaság történetében új kezdetet jelző névválasztása, valamint eddigi magatartása is jelzi, hogy – Assisi Szent Ferenchez hasonlóan – ő is elkötelezett a kirívó, durva egyenlőtlenségek felszámolása, a szegények életének jobbá tétele mellett.
Márpedig ha politikus pápaként is továbbviszi ezt a gyakorlatot, és az egyházon belüli visszaélések ellen is fellép, akkor a világ végéről érkezett egyházfő valóban esélyes lehet arra, hogy ha nem is a világ közepévé, de mindenképpen emberközelibbé tegye az egyházat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok