VEZÉRCIKK – Rövid időn belül újabb meglepő húzással állt elő a politikai túlélésért küszködő Victor Ponta miniszterelnök.
2015. július 13., 20:442015. július 13., 20:44
Miután az ellene zajló DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően – térdműtétjére hivatkozva – egy hónapra Törökországba „emigrált\", magára hagyva az országot, és pártját, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), most azt jelentette be, hogy a bűnvádi eljárás miatt visszalép a PSD éléről.
Gesztusát csak ideiglenes lépésnek szánja, hogy a DNA-eljárás ne vessen rossz fényt a pártra. A miniszterelnöki tisztségről viszont esze ágában sincs lemondani. Márpedig most nagyon úgy tűnik: Ponta nehezen tud megállni azon a lejtőn, amelyre a DNA ellene okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt zajló eljárása nyomán került.
Bár eleinte még úgy nyilatkozott: mivel ártatlannak tartja magát, nincs szándékában visszavonulni, váratlan, önkéntes „száműzetésbe\" vonulása azt jelezte, mégsem annyira biztos magában. A tavaly elveszített államfőválasztás nyomán megroggyant tekintélyű pártelnök-kormányfő nimbuszát a PSD-n belül is tovább rombolták a DNA vádjai, és hiába a támogató nyilatkozatok, azért bizonyos utalásokból érzékelni lehet, hogy több vezető PSD-s politikus is szívesen látná, ha Ponta hátralépne.
Mostani gesztusa szépségflastromnak tűnik: megpróbálja elkerülni a még nagyobb arcvesztést, ezért csak ideiglenesen vonulna vissza, azonban a politikában az ilyesmi ritkán működik. Ha elhúzódik a jogi eljárás, nem valószínű, hogy a pártvezetés ambiciózusabb tagjai hajlandóak lennének kivárni, hogy lesz-e vádemelés, és ha igen, mikor és milyen jogerős ítélet születik.
Mindezek – és hétfői, hivatalos meggyanúsítása, illetve vagyonának zárolása – fényében elképzelhető, hogy az is csak idő kérdése, mikor távozik a kormány éléről. A párt egyelőre kivár, mivel a lehetséges, viszonylag karizmatikus utódjelöltek mindegyike – Liviu Dragnea és Dan Şova – baja is meggyűlt a DNA-val, így egyelőre még zajlik a casting.
Az azonban nemigen elfogadható hosszú távon, hogy Ponta fontosabbnak tartja pártját az országnál, és csak azt sajnálja, ha az ellene zajló DNA-eljárás a PSD imázsát cincálja szét. Az viszont nem zavarja, ha az egész ország megítélését rontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!