2011. október 11., 08:502011. október 11., 08:50
Nem véletlen azonban, hogy az Emil Boc kormányfő vezette demokraták folyamatosan napirenden tartják a kérdést, állhatatosan előhozakodnak vele a koalíciós egyeztetésekkor és magyar szövetségesük nemleges válasza dacára minduntalan azt hajtogatják: számukra ez a két téma jelenti a prioritást. Holott, ha megpróbálunk mélyebben belátni a PDL érdekei és szándéka mögé, könynyen kiderül: a demokraták igazából nem a régióátszervezést, és még csak nem is a választási törvény átfogó módosítását tekintik létfontosságúnak a maguk szempontjából, hanem a levélben történő szavazás bevezetését. (A PDL területi vezetői fejmosást is kaptak az államfőtől amiatt, hogy csak ímmel-ámmal állnak ki a „mamutmegyésítés” mellett). Miközben ugyanis a tavaly foganatosított megszorító intézkedések, a mélyreható és meggyőző reformok hiánya miatt a nagyobbik kormánypárt népszerűsége a 15 százalékot alig éri el, a balliberális ellenzék pedig kényelmes többséget szerezne a törvényhozásban, ha most rendeznék a választásokat, a demokraták számára nyilvánvaló: óhatatlanul ki kell találniuk valamit, ha nem akarnak ellenzékbe kerülni. És mivel a hatalom megőrzéséhez szükséges szavazatokat itthon begyűjteni lehetetlen küldetésnek tűnik, a PDL a külföldön élő románok voksaira pályázik.
Ennek a stratégiának a kulcsa a levélben szavazás gyakorlatba ültetése. Hiszen miközben a Fideszről nem mondható el, hogy a külhoni magyar állampolgárok által az országos listára leadott szavazatokkal fogja bebetonozni kétharmados többségét, a román jobboldal számára létkérdést jelent a mintegy hárommillió lélekszámúra becsült külhoni románság szavazójogának megkönnyítése. Ez az igazi tétje a PDL erősködésének, és ezért minden bizonnyal a régióátszervezés elodázásánál vagy a kompenzációs lista megőrzésénél nagyobb árat is hajlandó fizetni az RMDSZ-nek. Ennél jobb alkupozíciója a szövetségnek nemigen lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok