Egy nappal Románia új államfőjének hivatalba lépése után máris körvonalazódni látszanak Klaus Johannis elnöki mandátumának főbb stratégiai célkitűzései.
2014. december 22., 20:242014. december 22., 20:24
Mint általában minden, az ország irányítására jelentős befolyást gyakorló közszereplő esetében, úgy Johannisnál is az elődje hatalomgyakorlása jelenti az igazodási pontot.
Sokan már megválasztása után azt jósolták, hogy Traian Băsescuhoz képest kevésbé próbálja majd befolyásolni a napi politikát, valószínűleg nem tekinti céljának a koalíciók megbuktatását és létrehozását, de várhatóan így is gyakran vállalja majd a kezdeményező szerepet. E téren az egykori hajóskapitány sohasem ódzkodott alkotmányos jogköreinek feszegetésétől, és önmeghatározása szerint „játékos” elnöki stílusánál fogva igyekezett irányítani a romániai politika menetét.
Emil Constantinescuval és Ion Iliescuval ellentétben Băsescunak a kétszeri mandátuma alatt fungált miniszterelnökök közül szinte egyikkel sem sikerült együttműködnie, kivéve a kormányzati politikáját a Cotroceni-palota utasításainak teljesen alárendelő Emil Bocot. A folyamatos „palotaháború” többször mérhetetlen politikai válságot okozott az országnak, amely a gazdaságra, tehát a társadalom minden szeletére kihatott.
Az előzmények ismeretében kardinális kérdés, milyen mértékben képes az együttműködésre, de legalábbis a normális politikai együttlétre Johannis és Victor Ponta. Miközben megválasztása után az új elnök többször is meglebegtette a baloldali kormány megbuktatásának, egy új, az általa korábban vezetett liberális párt köré szerveződő koalíció létrehozásának szükségességét, választási ellenfelével folytatott tegnapi megbeszélésén már az intézményes kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyeztettek.
Ma még korai megkockáztatni, hogy tartósan működhet egyfajta politikai társbérlet az új jobbközép államelnök és a régi-új kormányfő között, ám a Victoria- és a Cotroceni-palota irányából érkező jelzések azt sejtetik, hogy egyaránt hajlandóak a tűzszünetre, és nem érdekük a nyíltsisakos küzdelem.
De ne kiabáljuk el, hiszen Johannis előállhat még olyan, a hazai politika alakulását nagyban befolyásoló váratlan kezdeményezésekkel, mint például tegnap a forradalom dossziéja újranyitásának szorgalmazásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!