VEZÉRCIKK – Van abban valami sajátos romániai sorsszerűség, hogy az idei esztendő leghangzatosabb belföldi eseményei a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) kapcsolódtak.
2015. december 22., 19:342015. december 22., 19:34
Az év a nyomozó hatóság 2014-es tevékenysége mérlegének ismertetésével kezdődött, ami sokakat joggal elborzasztott, hiszen a tavalyi rekordévnek bizonyult az intézmény fennállása során.
Tavaly 1100 gyanúsítottat küldött bíróság elé a DNA (köztük kilenc parlamenti képviselőt és tizenkét hivatalban lévő vagy volt minisztert), vádemelése nyomán pedig mintegy 130 köztisztviselőt – államtitkárokat, polgármestereket, ügyészeket, rendőröket – ítéltek letöltendő börtönre. Így utólag elég érdekes visszaolvasni Victor Ponta akkori miniszterelnök méltató szavait, aki volt ügyészi, illetve állampolgári minőségében dicsérte az ügyészség munkáját, irigylésre méltónak nevezve annak függetlenségét és teljesítményét.
Nos azóta sokat változott a világ: a még gyorsabb ütemben zajló korrupcióellenes hadjárat szele meglegyintette a szociáldemokrata politikust is, akit részben a korrupció következményei miatti népharag söpört ki a kormánypalotából. Most pedig azzal zárjuk az évet, hogy a korrupcióellenes ügyészség még az ortodox egyháznál is népszerűbb lett.
Az intézményekbe vetett bizalom terén tapasztalt változás különösen meghökkentő egy közel kilencven százalékban görögkeleti vallású polgárok lakta országban, ahol az ortodoxiát gyakorlatilag államvallásként könyvelik el. Mindez egyformán magyarázható ortodox papoknak a bukaresti klubtragédia után tanúsított magatartásával és a DNA hatékonyságával, amire ráerősített a Ponta-kormány bukásához vezető utcai tüntetéseken elhangzott szlogen is: „a korrupció öl\".
Némi éllel még azt is mondhatnánk, a társadalom többre tartja a DNA „unortodox\" módszereit az ortodox egyház sokat bírált szerepvállalásánál. Az pedig hab a tortán, hogy a magyarországi ellenzéki pártok éppen egy, a román ügyészség mintájára elképzelt vádhatóság létrehozásával szeretnék felszámolni az ottani korrupciót. A lényeg, hogy a politikusok szemében mumusnak számító DNA bebizonyította létjogosultságát, és bár módszerei sok esetben korrekcióra szorulnak, működése szükségességéhez nem fér kétség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!