JEGYZET – Módosítanunk kell a népdal szövegén, mivel áradás van ugyan a javából, de nem a tavaszi szél korbácsolta fel a vizeket, hanem az őszi elnökválasztást előrejelző nyárvégi szél miatt duzzadhattak meg a beszédfolyamok.
2014. szeptember 02., 19:342014. szeptember 02., 19:34
S most egyre zavarosabban hömpölyögnek, valami sosem hallott logika partjai között: minél több szó van egy mondatban, annál kevésbé lehet érteni, miről is van szó. A prímet – ahogy az illik – a miniszterelnök viszi: ahogy meglát valahol egy mikrofont, afféle pavlovi reflexszel megindul a szózuhataga. És mondja, mondja, időnként mosolyog, máskor komolykodik, de a szavaknak semmi értelme. Mintha az első osztály végén járó gyermek volna, aki már ismeri a betűket külön-külön, de az összeolvasással még baj van.
Makacsul ismételgeti például, hogy az Unióban nálunk a legmagasabb a gazdasági fejlődési ráta, holott a többi állam tudja rólunk, hogy technikai recesszióba léptünk. Már egyszer megtörtént, hogy Európa kistigrisének nevezte az országot, aminek a termelési mutatóin – szépen szólva – rajta ül a béka. Olyan autósztrádákat emleget, amelyek legfeljebb őkelme és néhány fegyvertársa álmaiban léteznek, a jólétet bizonyítandó pedig még külföldi befektetőket is képes sorolni anélkül, hogy előzőleg szólt volna nekik, hogy szóba kerülnek majd.
És ha a főnök ilyen áradó szavú, mondatainak zavaros hullámait igyekeznek utánozni az általa irányított kormánytagok is. Nem mindeniknek sikerül elsőre, de például a munkaügyekért felelős hölgy egészen jól szörfözik a tartalmatlan ígéretek habjain. Mondja, mondja ő is a magáét, de látszik, hogy nem igazán tudja, miről is beszél. Belegabalyodik a több ezer nyugdíjasnak és kismamának szánt engedménybe, fennen hangoztatva, hogy ezzel megtörténik a szociális igazságszolgáltatás, holott egyáltalán nem a nyugdíjasok vagy a csecsemőjüket szoptató anyukák hibáztak, hanem olyan hivatalnokok, akik egyáltalán nem szakértelmük miatt kerültek oda, ahol üldögélnek.
Az agráriumért felelős fiatal miniszter is szeret jó sokat és időnként jó nagy számokat mondani, ráadásul olyan komoly arccal teszi, hogy inkább sajnálni lehet a nyilvánvaló csúsztatások miatt. Csak azt nem tudom, hogy az őszi elnökválasztás után marad-e még legalább annyi szusz ebben a kormányban, hogy felocsúdva a szavak árvizének áldatlan hatásából rádöbbenjenek a régi igazságra, hogy a sok beszéd csak szegénységet hoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!