A ROBOR az új szitokszó

Számoljuk a pénzt, élére állítjuk, tesszük- vesszük, és biza sokszor születik az a döntés, hogy bankhitelre lesz szükség ahhoz, hogy A-ról a B-re jussunk.

Ugyanakkor ezek a mondatok sok esetben hangzanak el olyan lakásban, amelyet lakói hitelből vásároltak, s még akár több mint két évtized is hátravan a törlesztésből. A fiatalabb generációknak hatalmas segítség volt és maradt az Első otthon program, amelynek keretében minimális önrész mellett vásárolhatnak maguknak lakást. Mert biza még mindig ott tartunk, hogy aki nem örököl, annak nemhogy lakásra, még a „rendes” jelzáloghitelek esetében szükséges önrészre való összeg is hosszú évek alatt gyűlik csak össze.

Így nő napról napra a különböző lejáratú irányadó bankközi kamatlábaktól, vagyis az új szitokszóvá vált három-, hat- vagy éppen kilenchavi ROBOR-októl függők köre, hiszen a legtöbb kölcsön – legyen az fogyasztási vagy jelzálogalapú – havi törlesztőrészletét ezek alapján számolják ki és aktualizálják a bankok.

A legtöbb fogyasztási hitelnél, mint ahogy az Első otthon program keretében felvett kölcsönnél is alkalmazott háromhavi ROBOR tavaly még egy százalék alatt volt, innen nőtt mára három százalék fölé, ami azzal jár, hogy egy 60 000 eurós Első otthon-hitel havi törlesztőrészlete ma már 300 lejjel magasabb, mint tavaly ilyenkor.

A svájci frank árfolyamának „elszállásakor” az volt a sláger, hogy mindenki olyan devizában vegyen fel kölcsönt, amiben a fizetését kapja. Sokan fogadtak szót, ráadásul az euróalapú Első otthon-konstrukció el is tűnt időközben. A program kidolgozói viszont bizonyára tudták, hogy a fiatalok számára a lakásvásárlási álmok beteljesülését elhozó program keretében igényelt kölcsön havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott háromhavi ROBOR állandó mozgásban van, és ahogy volt már hat százalék, bármikor újra lehet.

Egy konyhabútor vagy autó megvásárlására igényelt kölcsön esetében mehetünk addig bankról bankra, amíg találunk egy olyan fix kamatozású hitelt, ami megfelel elvárásainknak. De az Első otthonosokat köti a szerződés, amiben fehéren feketével szerepel, hogy a háromhavi ROBOR határozza meg a havi törlesztőrészletet, az összeget pedig háromhavonta aktualizálják.

Felmerül tehát a kérdés, hogy a program kidolgozói miért nem fix kamatot szabtak meg, és ha már nem így történt, akkor a jövőben terveznek-e ezen módosítani, hogy legalább a későbbi igénylőknek ne kelljen nap mint nap aggodalommal figyelniük, hogy éppen merre tart a ROBOR. Az államnak is érdeke, hogy a hitelesek törlesszenek, a kedvező hitelfeltételek ugyanis az állami garanciának köszönhetők, ha pedig az ügyfél nem fizet, akkor az államkasszából kell kitenni a ház árának felét.

A jövőben még inkább szociális jelleget kívánnak adni a programnak, vagyis a leginkább rászorulókat segítenék előnyös feltételek mellett lakásvásárlási hitelhez jutni. Akkor viszont tényleg aktuális lenni kivonni a ROBOR-t a képletből.