2012. július 12., 07:552012. július 12., 07:55
Kovács Péter Ugye megmondtam?! című írásában arra emlékeztette olvasóit, hogy ők már háromszor is kiadták az ukázt: nem szabad támogatni Băsescut, de sajnos, az erdélyi magyarok nem hallgattak rájuk. A büszke felsorolás a 2004-es államfőválasztás második fordulójával kezdődik, ahol a minap felfüggesztett elnök a most rácsok mögött pihenő Adrian Năstaséval versengett. A „nép” a 2007-es referendumon sem fogadta meg a szövetség tanácsát – a Székelyföldön például csaknem 80 százalékos volt Băsescu támogatottsága –, úgy, ahogy a 2009-es választások második körében sem, amikor Mircea Geoană volt az RMDSZ kegyeltje.
Július végén ismét Traian Băsescu sorsáról dönthetünk. Bár ekkora lehetőség régen nem mutatkozott arra, hogy a hajóskapitányból lett államfőt elsüllyesszék riválisai, a télen még bátran véleményt mondó, pártja következetességét és vélt igazát makacsul bizonygató főtitkár most hallgat. Nem véletlen, hiszen az RMDSZ legújabb hivatalos álláspontja szerint az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért arra biztatnak minket, hogy a lelkiismeretünk szerint szavazzunk a népszavazáson. Rendkívül megtisztelő, hogy ezúttal a lelkiismeretünkre hallgathatunk – nem úgy, mint a helyhatósági választásokon, amikor meg lett mondva: ha nem a tulipánra ütjük a pecsétet, akkor az „elveszett” szavazatokkal a magyarellenes balliberálisok előretörését támogatjuk. Igazán felemelő érzés, hogy ezúttal nem azoknak a megmondóknak az utasításait kell követnünk, akik most, a legújabb bukaresti szerepjátékukban – ha csak hallgatólagosan is, de – éppen azok játszmáit támogatják, akiknek rémével az önkormányzati voksolás előtt riogattak minket. Persze nem teljes mellszélességgel, hiszen ki tudja még, mit hoznak az őszi parlamenti választások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok