2012. január 23., 08:152012. január 23., 08:15
A jelszó tömören és lényegre törően írja le az akkori (és tulajdonképpen mindenkori) közhangulatot: hiába a hangzatos ígéretek és a politikai sikerpropaganda, ha az emberek úgy érzik, csökken az életszínvonaluk, és aggódniuk kell bérük vagy a munkahelyük miatt. Clinton ellenfele, az idősebbik George Bush akkor az Irak elleni kuvaiti győzelemmel, illetve a hidegháború megnyerésével kampányolt, ám az országot sújtó gazdasági recesszió miatt az emberek inkább a kevésbé ismert, de a gazdasági problémákra hitelesnek tűnő megoldást ígérő jelöltre szavaztak.
A romániai magyar közösség kegyeit kereső alakulatok is rájöttek a receptre – ez szűrhető le abból, hogy az RMDSZ most egy gazdasági program kidolgozását jelentette be, riválisa, az EMNT pedig már hónapokkal ezelőtt bemutatta saját, az erdélyi gazdaság fellendítését szolgáló projektjét, a Mikó Imre-tervet. Hiszen fontos a megmaradás jelszavával kulturális és oktatási intézményeket létrehozni, és az önrendelkezés jelszava is szép, de az átlagpolgár számára a legfontosabb mégiscsak a mindennapi boldogulás. Főleg ma, amikor a gazdasági válság miatt napról napra bizonytalanabbnak tűnik a megélhetés. Persze minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle.
A választási évre való tekintettel a gazdasági fellendülés jelszavával is össze lehet gyűjteni olyan hangzatos ígéretcsokrot, amelynek megvalósulása kétséges. (Főleg, ha a középtávú tervezés jelszavával olyan időpontra tűzik ki megvalósításukat, amely még négy év múlva sem kérhető számon). A realitásokat számba vevő projektekre van szükség, amelyek révén megerősödhet gazdaságilag a romániai magyarság – ehhez a valós szükségleteket kell fölmérni, és természetesen azt is, hogy honnan vonhatók be források, és azok milyen mértékben mozgósíthatók. A kulturális és gazdasági intézmények bővítésével párhuzamos erdélyi magyar gazdasági talpra állás elengedhetetlen, hiszen az ily módon megerősödött közösség az önrendelkezésért is hatékonyabban küzdhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok