Örömmel olvastam a június 5-ei jegyzetet a kolozsvári zûrzavaros bicikliközlekedésrõl, látván, hogy nemcsak Nagyváradon lesz egyre nehezebb a gyalogjárók útja.
2014. június 17., 20:292014. június 17., 20:29
Ilyesmin természetesen botorság örvendezni, de az emberi természet ilyen gyarló, örül, ha embertársainak is az övéhez hasonló gondjai vannak. Nem tudom, hogy lehetne megoldani a régi belvárosok agyonzsúfoltságát, mert ha az amúgy is keskenynek bizonyuló úttestekbõl még lezárnának egy kerékpársávot is, akkor igazán egymás tetejére másznának a gépkocsik, ahogy csúcsidõben kis híján már-már most is megesik.
Nem kívánom azt a furcsaságot sem, ahogy Amszterdamban kéz a kézben „andalognak” a fiatal biciklisták, egy ütemre kerekezve, vagy három-négy tagú baráti társaság, amint élénken tárgyalják a napi eseményeket, elfoglalva az egész kerékpárutat. Gyalogosan ugyanis mi járkáltunk az õ felségterületükön, ezt a gyarlóságot se felejtsem ki.
Tulajdonképpen nem is errõl akartam írni, hanem az egyik déli megye kormánypárti kiskirályának szóhasználatáról, amibõl egyértelmûen kiderült, mennyibe is veszi azokat, akiknek az adólejeit szórja szanaszét. Egy oknyomozó riporter azt feszegette, hogyan is viszonyul saját választóihoz, illetve mit gondol, a választók hogy vélekednek az õ úrhatnámságáról.
Arrogánsan dobálta a semmitmondó szavakat, láthatóan nem tetszett neki, hogy az újságíró a szemébe mondja a kiskirályi viselkedést (a románul megszokott helyi báró jelzõt használva), sõt a sorok között egy-egy célzást is elejtett arról, hogy esetleg leeshet az uborkafáról. Hallgatta, amíg hallgatta a sajtós szóáradatát, amikor pedig beleunt, egy kicsit megemelve az amúgy sem suttogó hangerõt, kibökte: nem történik majd tragédia, legfeljebb gyalogos lesz õ is.
Nem vagyok biztos benne, hogy összetévesztette-e a közlekedésben használt szót a sakkfogalmak közé tartozó gyaloggal, vagy egyszerû nyelvbotlás volt, mindenesetre az ilyesfajta – freudinak nevezett – elszólások nagyon sok mindent elárulnak. Akinek kihágás miatt felfüggesztik a jogosítványát, arról szokták mondani, hogy néhány hónapig gyalogos lesz. Említett helyi kiskirály tudatában talán ezért is rögzült, hogy a gyalogos az mindenképp alacsonyabb rendû emlõs, ha két lábon is jár és nem négyen, de az ilyennek legfeljebb az engedhetõ meg, hogy õrá szavazzon, minden egyéb legyen szigorúan tilos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!