2011. augusztus 30., 07:512011. augusztus 30., 07:51
A Magyar Televízió m1 csatornája és az MR1 Kossuth adó gyakorlatilag minden magyarországi háztartásban fogható, a Duna Televízió és az m2 pedig a háztartások több mint háromnegyedébe jut el. A határon túli statisztikák is e csatornák népszerűségét támasztják alá. A heti másfél ezer telefonhívás, e-mail és levél bizonyítja, hogy a nézők és hallgatók sajátjuknak érzik a közszolgálati műsorokat, így kérdéseikkel, véleményeikkel is gyakran keresik fel az intézményeket.
Az MTVA Kommunikációs Igazgatósága közös közönségszolgálatot hozott létre. A négyfős csapatba egy-egy fő a Magyar Rádiótól, illetve Duna Televíziótól, két munkatárs pedig az MTV-től érkezett. Hétköznap reggel 8 és este 18 óra között várják a nézők, a hallgatók telefonhívásait, és válaszolnak a beérkező levelekre. Az ettől eltérő időpontokban üzenetrögzítő működik. A közönségszolgálat hagyományosan a határon túli nézők és hallgatók észrevételeire is számít. „Évente több száz hívás és levél érkezik hozzánk a világ különféle országaiból, mindenhonnan, ahol magyarok élnek, és ahol követni tudják a magyar televíziók, rádiók adásait, akár a tévé képernyőjén, rádió készülékeiken, akár internetes oldalainkon keresztül. Reményeink szerint a csatornáink, a műsoraink megújulásával nézőink, hallgatóink száma is fokozatosan emelkedik. A megnövekvő igényeknek pedig csak az egységes közönségszolgálat felelhet meg” – közölte Cs. Tóth Eszter, a közönségszolgálat vezetője, aki korábban a Duna Televízióban látott el hasonló feladatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok