2012. december 05., 09:392012. december 05., 09:39
A kérdés mindössze az, képes lesz-e kétharmados többségre szert tenni az USL. A jelek szerint a demokrata-liberális alakulatra épült Igaz Románia Szövetség (ARD) beletörődött ellenzéki pozíciója fennmaradásával járó vereségébe, amit nagyrészt annak köszönhet, hogy mindössze néhány hónappal ezelőtt jelent meg a színen. Ezt a mérkőzést egyedül Traian Băsescu nem tekinti lefutottnak.
Az államfő az elmúlt napokban többször is jelét adta: még abban az esetben sem biztos, hogy ismét a szociáldemokrata Victor Pontát bízza meg kormányalakítással, ha a balliberális szövetség megszerzi a parlamenti mandátumok felét. Băsescu fenyegetése mögött az alkotmány nem eléggé egyértelmű útmutatása lapul, no meg az a tény, hogy az USL négy párt alkotta szövetség, amelyek közül külön-külön egyik sem szerez többséget.
Igazság szerint azonban az elnök nagyon is jól tudja, hogy a korábbi választásokkal ellentétben most rendkívül szűk lesz a mozgástere, nem játszadozhat a kormányfői megbízatásokkal, és a békát lenyelve ismét Pontát kell kineveznie. Băsescu egyszerűen hergeli, elrugaszkodott nyilatkozatok tételére, politikai hibák elkövetésére kényszeríti ellenfeleit, akik be is sétáltak a csapdájába.
Közben viszont egyértelmű: ha az USL legkevesebb ötven százalékot szerez, az elnök hiába próbál majd „kamu-kormányfőjelölteket” előhúzni a cilinderből, ezt a nyáron mögé felsorakozott nemzetközi közvélemény sem bocsátaná meg neki. Ráadásul győzelme esetén az USL most még biztosan nem hull szét, de a 2014-es EP- és államfőválasztásnak már valószínűleg nem együtt vág neki a baloldali és a liberális alakulat. Addig pedig még mindig Băsescu lesz az elnök, és elegendő ideje marad a kombinálásra is, a neki tetsző kormány kierőszakolására is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok