Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

A katasztrófa védelme

2018. október 24., 20:532018. október 24., 20:53

2018. október 25., 10:012018. október 25., 10:01

Biztosan sokan tapasztalták az elmúlt hetekben, hogy hirtelen szirénaszerűen elkezd sípolni a telefonjuk, amelyen „vészjelzés” érkezik sms formájában. Ebben a hatóságok arról értesítették a lakosság egy részét, hogy mindez a katasztrófavédelmi gyakorlat része, tesztelik a rendszert, miként működne valódi csapás esetén.

De csupán a lakosság egy részét „riasztották”, és – akárcsak annyi minden szép hazánkban – ez is esetlegesen, kuszán és megbízhatatlan módon történt: akadtak olyanok, akikhez egyáltalán nem érkezett értesítés, mások meg egy nap alatt négy-öt „mintha-vészjelzést” is kaptak. Amiből arra lehet következtetni, hogy esetleg igazi vészhelyzet esetén sem riasztanának mindenkit a hatóságok, csak egyeseket, véletlenszerűen.

Aztán elkezdődött, és be is fejeződött múlt héten az az ötnapos, nagyszabású nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat, amelyen azt ellenőrizték, mennyire képesek hatékonyan fellépni az illetékesek egy pusztító erejű földrengés esetén. És jöttek a szalagcímek a hírekben: több mint négyezer halott, több mint nyolcezer sebesült, romok alatt rekedt ezrek, óriási anyagi kár, összedőlt épületek, hősies mentők stb.

Úgy tálalták mindezt a hírekben, mintha valóban megtörténne, és ha valaki esetleg nem tudja, hogy csak afféle tesztről, próbáról van szó, első pillantásra akár el is foghatta volna a jeges rémület. De akik tudták, azok is joggal riadhattak meg, mi történhetne, ha valóban bekövetkezne a katasztrófavédelmi gyakorlat forgatókönyvében szereplő Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségű földrengés. Hiszen a történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik – és időről időre szorgalmasan jósolgatják is –, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. (A legutóbbi, 41 évvel ezelőtti 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg.)

Értjük mi, hogy kézzelfogható haszna lehet az efféle gyakorlatnak, azt is, hogy segít felkészülni egy igazi vészhelyzetre, segít felmérni, mi lenne a teendő földrengés esetén. Azonban óhatatlanul eszünkbe jut: biztos, hogy ilyen módon kell riogatni a lakosságot? Nem a földrengésveszélyesnek nyilvánított, rozoga állapotú épületek megerősítésére kellene inkább áldozni, a jelenleginél sokkal gyorsabban és hatékonyabban tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozatot követeljen egy nagy erejű földmozgás?

Az a sejtésünk, az effajta katasztrófavédelmi gyakorlatok körüli nagy hűhóval a félelemkeltésen túlmenően egyebet sem tesznek a hatóságok, mint ami az illetékes szerv egyébként nem legszerencsésebb megnevezésében szerepel: „védik” a katasztrófát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés