2012. augusztus 21., 00:002012. augusztus 21., 00:00
Hogy a „főtaláros” előzetes biztatása, valamint az általa vezetett testület közel egy hónapja késlekedő határozata kiket lesz képes megnyugtatni, arra egyelőre képtelenség megadni a választ, az azonban biztosnak tűnik, hogy a hazai politikai élet forrongó vizei a döntés milyenségétől függetlenül nem fognak egyhamar lecsillapodni.
A bukaresti politikai táborok között ugyanis hónapok óta olyan ellentétek feszülnek, amelyek szinte teljesen kizárják a minimális együttműködés lehetőségét, a július 29-i népszavazás érvénytelenségének (vagy érvényességének) a megállapítása, egyáltalán az ország lakosainak a nyilvántartása körül pedig akkora a bizonytalanság, hogy még több olajat önt a közéleti viták izzó parazsára.
Hiszen Victor Ponta kormányfő előrebocsátotta, akkor fogadják el az alkotmánybírák döntését, ha az kétharmados többséggel születik – magyarán a balliberális hatalom nem fog belenyugodni Traian Băsescu visszatérésébe, ha azt nem hagyja jóvá legalább hat alkotmánybíró.
Hasonlóképpen megszabta a verdikt tudomásul vételének feltételeit a tisztségéből felfüggesztett államfőt támogató tábor is, amely semmiképpen sem fogja majd elismerni a választói névjegyzék utólagos megnyirbálását, a referendum érvényességi küszöbének leszállítását, továbbá az elnök ebből következő menesztését.
Itt tart hát Románia két hónappal a helyhatósági választások után, három hónappal a parlamenti megmérettetés előtt, egy politikai szempontból hatványozottan túlfűtött időszakban, ráadásul a szűnni nem akaró gazdasági válság közepette, amikor mindennél nagyobb szükség lenne valamiféle stabilitásra.
Ismerve azonban a balliberálisok nemzetközi szinten megütközést keltett hatalomgyakorlási technikáit, illetve Băsescu és a jobbközép ellenzék vehemenciáját (lásd Monica Macovei polgárháborús állapotokat vázoló vízióját), Bukarestben még beláthatatlan ideig nem a politikai biztonság megteremtése lesz a hívószó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok