2012. május 02., 08:202012. május 02., 08:20
Eddig sosem kellett, ugyanis egy engedéllyel csak egy személy horgászhat, és teljesen mindegy, hogy az illetőt így vagy úgy hívják-e. Igen, de most kell. Melyik párt gyűjti a halászok adatait? Nem, nem... Dehogynem! Kérem vissza a pénzem, majd a választások után kiváltom az engedélyt. Vagy esetleg jövőig megvonom magamtól a vízparti élvezetet, csak hogy mások se élvezkedhessenek a legszemélyesebb adataimmal.
Férjem ékesszóló tirádája után az illetékes egy rövid ideig eltöprengett, mérlegelve, hogy mi is a fontosabb az egyesületnek: az éves díj, avagy egy fénymásolt személyi? És úgy döntött, hogy azért mégis a pénz beszél, hátha sikerül majd rávenni egy kevésbé szemfüles horgászt, akinél esetleg még a feleségének, gyerekeinek, netán valamelyik rokonának a személyije is ott lapul, és vígan le lehet fénymásolni. Belenyugodott hát, hogy a férjemtől nem kap adatokat, átnyújtotta az engedélyt, és következetességét bizonyítandó, még a lelkére kötötte, hogy halászatkor ne felejtse otthon az iratait. Semmiképpen nem fogom, ígérte meg a férjem, nehogy már azért szalasszam el az aranyhalacska kifogását, mert nem tudom magam igazolni.
Mivel nem először teszem szóvá a legszemélyesebb azonosítónknak, a személyi számnak a kikövetelését, sokan gondolhatják, hogy ez az én monomániám már kimeríti a paranoia kórképét. Bánom is én, gondoljon mindenki, amit akar, akkor sem tartom elfogadhatónak, hogy bárki bárhol bármilyen körülmények között nekem szegezheti a felszólítást: személyi szám nélkül nem lehet. De hogy már a halak is átvették ezt a nagyon furcsa és nagyon törvénytelen szokást?!
Hiába, no, fejlődik a világ, és a halakról is hiába terjesztik, hogy csak úszkálnak gondtalanul, meg tátognak és hallgatnak, ugye, hogy nem így van? Nagyon komoly gondjaik is akadhatnak, majdnem olyan komolyak, mint a fiktív támogatókra-szavazókra leső pártaktivistáknak. Sőt, komolyabbak, mert előbbieknek tulajdonképpen mindegy, kit sikerül listáik számára horogra kapniuk, a halak viszont jól meggondolják, hogy az a parton álldogáló vagy üldögélő pasi méltó-e arra, hogy bekapják a csaliját, vagy inkább átúsznak egy másikhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok