2012. május 15., 09:302012. május 15., 09:30
Görögországban ugyanis egyelőre csak a bizonytalanság biztos, és arra sem lehet mérget venni, hogy ha sikerül stabilnak tűnő kormánytöbbséget kialakítani, legalább részben stabilizálni tudják az ország gazdasági helyzetét. Hellász ugyanis gyakorlatilag csődhelyzetben van – az Európai Unió és a nemzetközi pénzintézetek azon gesztusa, amellyel elengedték a görög adósságok tekintélyes hányadát, a fizetésképtelenné válás elismerését jelenti. Csakhogy ennek fejében drasztikus takarékossági intézkedéseket követeltek.
Ezek azonban elsősorban az egyszerű polgárokon csattannak, akik viszont úgy vélik, nem az ő bűnük, hogy az ország a jelenlegi helyzetbe került – ők csupán elfogadták azokat a juttatásokat, amelyeket a korábbi kormányok a szavazataik megszerzése érdekében biztosítottak számukra. Azt pedig nem volt honnan tudniuk, hogy mindezt hitelekből, trükkök százaival átkozmetikázott költségvetésekkel tették. Ezért joggal haragszanak a politikai elitre – viszont a radikális lépések, a fizetési és költségvetés-kiegyensúlyozási kötelezettségek elmulasztása csupán még súlyosabb helyzetbe taszítaná az országot, amelynek immár az eurózónából, sőt az EU-ból való kilépését sem tartják elképzelhetetlennek.
Az ugyanis most már rég egyértelmű, hogy Görögország soha nem felelt meg a tagság gazdasági követelményeinek, ám az Unió vezetői a meghamisított költségvetéseket is hajlandóak voltak elnézni az európai egység utópiájának megvalósítása érdekében, talán arra számítva, hogy tagként előbb-utóbb Athén is észhez tér. Nem így történt – és ez valóban intő jelként lebeghet a román kormányfő szeme előtt.
Hiszen Görögországot a felelőtlen, populista gazdaságpolitika taszította jelenlegi helyzetébe, márpedig a Ponta-kormány kampányígéretei – az adó- és illetékcsökkentés, valamint ezekkel párhuzamosan a bér- és nyugdíjemelések ígérete a szükséges források megjelölése nélkül – a bizonytalan külső és belső gazdasági helyzet miatt ugyanilyen felelőtlen demagógiának tűnnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok