Balogh Levente

2019. március 01., 09:51

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Az eseményen – amelyen részt vett Corina Crețu régiófejlesztésért felelős uniós biztos is – bemutatták a Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár elöljárói által létrehozott Nyugati Szövetség inspirálta mikrorégió fenntartható fejlesztési tervét, ami a két megyébe szétszórt harminchárom település közös infrastrukturális fejlesztési projektjeit tartalmazza. Többek között a Brassó megyei Mundra és a Szeben megyei Sellenberk között közösen megpályázandó, uniós forrásokból megépíteni kívánt gyorsforgalmi útét.

A hír kapcsán a román sajtó nem kezdett el vészharangokat kongatni, nem töltötték meg a lapokat a román haza egységéért aggódó egzaltált hangvételű publicisztikák, és egyetlen nemzetféltő sem követelte őrjöngve az ötletgazdák bíróság elé állítását. Sőt Victor Ponta volt miniszterelnök Pro Románia nevű pártja egyenesen üdvözölte a kezdeményezést.

Ehhez képest azt követően, hogy a három székelyföldi megye vezetői együttműködésről szóló megállapodást írtak alá a német többségű olaszországi autonóm tartomány, Dél-Tirol illetékeseivel, illetve hogy az RMDSZ kongresszusán ismét fölmerült az autonómia témája, a román sajtóban ismét csak szeparatizmussal vádolták meg a magyarokat. És elővették a történelemként tanított mitológiát, miszerint a románok már kétezer éve Erdélyben vannak. Sőt megint előkerült a magyargyűlölők kedvenc rablómeséje is arról, hogy a Székelyföld autonómiája egyrészt kommunista találmány – hiszen Sztálin kényszerítette rá Romániára –, másrészt ennek nyomán, a haladó moszkvai hagyományokat folytatva, ma Oroszország nyugatellenes hibridháborújának része, hogy fű alatt támogatja a magyar autonómiaigényeket.

Pedig hát ez ugyanolyan kreténség, mintha azért vádolnák náci szimpátiával vagy a német érdekek kiszolgálásával az autópálya építését akaró fogarasiakat, mert a Hitler-féle Harmadik Birodalomban sok autópálya épült. A Pro Románia pártnak pedig két politikusa is habzó szájjal rohant ki a magyar önrendelkezési törekvések ellen; egyikük odáig ment, hogy egyenesen az RMDSZ betiltását vizionálta.

A kettős mérce nem is lehetne ennél egyértelműbb az ügyben. Hiszen a székely – és azért ne feledkezzünk meg a másik magyar tömbről sem: a partiumi – autonómia lényege is pontosan ugyanaz lenne, mint a román berkekben tárt karokkal fogadott Fogarasföldé. Hogy az érintett régiók települései alulról építkezve, a helyi önrendelkezés és a szubszidiaritás – amúgy az EU-által is alapértéknek vallott – elve szerint maguk határozhassák meg a saját fejlesztési prioritásaikat, szabadon összefoghassanak a történelmileg azonos régióba tartozó többi településsel, és a közös fejlesztések érdekében ne a bukaresti vízfejtől vagy a mesterségesen, minden földrajzi, történelmi és kulturális hagyomány felrúgásával kialakított fejlesztési régiós központtól kelljen fejlesztési pénzeket kunyerálniuk.

A magyar kérések gyakorlatilag csupán annyiban térnek el, hogy az illető régió magyar közössége kulturális és nemzeti önazonosságának megőrzése érdekében – amihez ugyanúgy jogunk van, mint a románoknak – a román mellett egyenrangú, hivatalos nyelv lenne a magyar is. Mélyromán országféltőéknél persze ez azonnal kiveri a biztosítékot, pedig arra még mindig nem sikerült egyetlen valamirevaló érvet sem felhozniuk, miben csorbítja akár egyetlen román jogait is az, ha egy magyar a saját szülőföldjén hivatalosan használhatja az anyanyelvét. Az ellenzők persze a lelkük mélyén azt szeretnék, ha még a jelenlegi nyelvi jogokat is szűkítenék, és lassan eltűnnénk, mivel ebben látják a magyar–román konfliktus „békés” megoldásának egyetlen módját.

Pedig egyértelmű: az önrendelkezés pozitív következményei ugyanolyanok, mint az autópályákéi: nem csupán a magyarokat érintik, hanem mindenkit, aki az érintett területen él, tehát értelemszerűen a románokat is. A helyi önrendelkezés ugyanis nem zéró összegű játszma, ahol csak az az elfogadható eredmény, ha az egyik fél győz, a másik pedig veszít.

Ha ezt az autonómia ellenzői nem hajlandóak elfogadni, akkor csak vesztesek lesznek. Román és magyar oldalon egyaránt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...