Balogh Levente

2019. március 01., 09:51

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Az eseményen – amelyen részt vett Corina Crețu régiófejlesztésért felelős uniós biztos is – bemutatták a Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár elöljárói által létrehozott Nyugati Szövetség inspirálta mikrorégió fenntartható fejlesztési tervét, ami a két megyébe szétszórt harminchárom település közös infrastrukturális fejlesztési projektjeit tartalmazza. Többek között a Brassó megyei Mundra és a Szeben megyei Sellenberk között közösen megpályázandó, uniós forrásokból megépíteni kívánt gyorsforgalmi útét.

A hír kapcsán a román sajtó nem kezdett el vészharangokat kongatni, nem töltötték meg a lapokat a román haza egységéért aggódó egzaltált hangvételű publicisztikák, és egyetlen nemzetféltő sem követelte őrjöngve az ötletgazdák bíróság elé állítását. Sőt Victor Ponta volt miniszterelnök Pro Románia nevű pártja egyenesen üdvözölte a kezdeményezést.

Ehhez képest azt követően, hogy a három székelyföldi megye vezetői együttműködésről szóló megállapodást írtak alá a német többségű olaszországi autonóm tartomány, Dél-Tirol illetékeseivel, illetve hogy az RMDSZ kongresszusán ismét fölmerült az autonómia témája, a román sajtóban ismét csak szeparatizmussal vádolták meg a magyarokat. És elővették a történelemként tanított mitológiát, miszerint a románok már kétezer éve Erdélyben vannak. Sőt megint előkerült a magyargyűlölők kedvenc rablómeséje is arról, hogy a Székelyföld autonómiája egyrészt kommunista találmány – hiszen Sztálin kényszerítette rá Romániára –, másrészt ennek nyomán, a haladó moszkvai hagyományokat folytatva, ma Oroszország nyugatellenes hibridháborújának része, hogy fű alatt támogatja a magyar autonómiaigényeket.

Pedig hát ez ugyanolyan kreténség, mintha azért vádolnák náci szimpátiával vagy a német érdekek kiszolgálásával az autópálya építését akaró fogarasiakat, mert a Hitler-féle Harmadik Birodalomban sok autópálya épült. A Pro Románia pártnak pedig két politikusa is habzó szájjal rohant ki a magyar önrendelkezési törekvések ellen; egyikük odáig ment, hogy egyenesen az RMDSZ betiltását vizionálta.

A kettős mérce nem is lehetne ennél egyértelműbb az ügyben. Hiszen a székely – és azért ne feledkezzünk meg a másik magyar tömbről sem: a partiumi – autonómia lényege is pontosan ugyanaz lenne, mint a román berkekben tárt karokkal fogadott Fogarasföldé. Hogy az érintett régiók települései alulról építkezve, a helyi önrendelkezés és a szubszidiaritás – amúgy az EU-által is alapértéknek vallott – elve szerint maguk határozhassák meg a saját fejlesztési prioritásaikat, szabadon összefoghassanak a történelmileg azonos régióba tartozó többi településsel, és a közös fejlesztések érdekében ne a bukaresti vízfejtől vagy a mesterségesen, minden földrajzi, történelmi és kulturális hagyomány felrúgásával kialakított fejlesztési régiós központtól kelljen fejlesztési pénzeket kunyerálniuk.

A magyar kérések gyakorlatilag csupán annyiban térnek el, hogy az illető régió magyar közössége kulturális és nemzeti önazonosságának megőrzése érdekében – amihez ugyanúgy jogunk van, mint a románoknak – a román mellett egyenrangú, hivatalos nyelv lenne a magyar is. Mélyromán országféltőéknél persze ez azonnal kiveri a biztosítékot, pedig arra még mindig nem sikerült egyetlen valamirevaló érvet sem felhozniuk, miben csorbítja akár egyetlen román jogait is az, ha egy magyar a saját szülőföldjén hivatalosan használhatja az anyanyelvét. Az ellenzők persze a lelkük mélyén azt szeretnék, ha még a jelenlegi nyelvi jogokat is szűkítenék, és lassan eltűnnénk, mivel ebben látják a magyar–román konfliktus „békés” megoldásának egyetlen módját.

Pedig egyértelmű: az önrendelkezés pozitív következményei ugyanolyanok, mint az autópályákéi: nem csupán a magyarokat érintik, hanem mindenkit, aki az érintett területen él, tehát értelemszerűen a románokat is. A helyi önrendelkezés ugyanis nem zéró összegű játszma, ahol csak az az elfogadható eredmény, ha az egyik fél győz, a másik pedig veszít.

Ha ezt az autonómia ellenzői nem hajlandóak elfogadni, akkor csak vesztesek lesznek. Román és magyar oldalon egyaránt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Pataky István 2019. február 21., csütörtök

Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára már csak a botrányai miatt híres rendezvényt, az eurovíziós dalversenyt.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Hallgassa online rádióinkat