2011. május 25., 09:552011. május 25., 09:55
A román nacionalistákat zavarta a magyar remekmű, el szerették volna távolíttatni Kolozsvár főteréről. Nicolae Iorga azért találta ki a Mátyás románságára és moldvabányai vereségére utaló feliratot, hogy a szobrot – melyet ő maga is rendkívüli értéknek tartott – megvédje a román nacionalistáktól. A felirat elhelyezése egy vészhelyzetben jelentette a kompromiszszumot, mely a szobor megmaradását eredményezte. 12 évvel Trianon után, 8 évvel a bécsi döntés előtt még a magyarok voltak többségben Kolozsváron. Budapesten a „mindent vissza” volt a jelszó, Bukarestben a „le a bozgorokkal”. Az akkori történelmi helyzetben nem a szobor, hanem Erdély hovatartozása volt a küzdelem tétje.
A második világháború után azonban az Erdélyért folyó küzdelem eldőlt. A pacifikált helyzetben már a kommunisták is belátták, nincs helye a feliratnak. Az fölöslegesen kelti a feszültséget románok és magyarok között. Gheorghe Funar még tett egy kísérletet arra, hogy az immár több mint 80 százalékban románok lakta városba visszalopja a szimbolikus konfrontáció hangulatát.
Azóta mind Magyarország, mind Románia a NATO és az Európai Unió tagja lett. A két nép egymás partnerévé vált egy olyan Európában, mely a kultúrák sokszínűségére épül. Ráadásul tavaly Románia és Magyarország közösen fedezte a szoborcsoport restaurálásának a költségeit.
Érthetetlen, miért rángatják vissza egyesek a várost egy olyan korba, amelyet rég túlhaladottnak, letűntnek hittünk. És ha már a kor szellemét nem érzik, miért nincsenek tekintettel legalább a pillanatnyi politikai csillagállásra. Romániában is, Kolozsváron is jobboldali román–magyar csapat van hatalmon. Egy ilyen gesztus fölöslegesen terheli meg az együttműködést. Hosszú időre kikezdheti a nehezen épülő bizalmat. A kolozsvári polgármester a román nacionalisták igényeinek a kielégítésével a politikai szövetségeseit csapta be. Biztosan arra gondolt, ha Funart sikerült is leváltani, a szavazói még Kolozsváron vannak. Megtörténhet, az egy év múlva esedékes kolozsvári önkormányzati választások kampányának szerette volna megadni az alaphangot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!