JEGYZET – A növényeknek nincs humorérzékük, nem űznek gúnyt sem magukból, sem a természetből, szűklátókörű élőlények, mintha kizárólag arra koncentrálnának, hogy békésen, bántatlanul végigjárják a genetikai kódjukban előírt életciklust.
2015. május 02., 13:032015. május 02., 13:03
Talán egy-egy virág, ha kivételnek tekinthető, azzal, ha a környezeti hatás következtében élénkebb színű, dúsabb sziromkoszorút tár a világ elé, de a fák, a fák soha nem viccelnek.
Csak nőnek, nőnek, korukat évgyűrűkkel pontosan megjelölik, amikor ideje van, teremnek, a saját kis sarjukkal foglalkoznak, próbálják megóvni őket, nehogy kihaljon a faj – mindezt akkor és úgy, ha nem bántják őket a magukat okosabbnak, erősebbnek, viccesebbnek hívő emberek. Csak a játékos kis sebeket tudják öngyógyítással orvosolni, a bevésett szíveket, nyilakat, kezdőbetűket.
A palástolatlan gyilkos szándék elől viszont nincs menekvés: földre borulva múlnak ki, ahelyett, hogy gyökereikre támaszkodva, talpon végeznék be földi útjukat. Érzik-e vajon a készülődő orvtámadást, s gondolnak-e arra, hogy az állatoknak mennyivel jobb, mennyivel könnyebb elmenekülni? Például Nagyváradon, ahol az egymást váltó elöljárók a fák utálatában nagyon egy húron pendülnek.
A kampány közeledtével kapnak észbe és akkor ültetgetik a kis facsemetéket, de gyorsan odább is állnak, arra már nem figyelve, hogy a gyerekpalánták miként törik kettőbe egy szépreményű fa életét. Legutóbb a központi tér rendezésének egy fél délelőtt alatt áldozatul esett fák kapcsán töprengtem el, gondolván, hogy úgyis hiába.
Aztán épp lapunkban olvastam azt a szívmelengető hírt, hogy Csíkszeredában igenis lehetett figyelni a frissen ültetett fákra és rongálóikra, nyilvános bocsánatkérésre ítélni őket és kötelezni a kárrendezésre. Ez igen! Erre még törvényt is lehetne hozni, a figyelmetlen illetékeseket kötelezni – kampánytól függetlenül! – a helyrehozatalra.
S ha rajtam múlna, arra is rávetetnék minden fagyűlölő főmuftit, hogy nyílt levélben köszönjék meg a székely humornak, hogy komor világunkban segítségére sietett a viccelni nem tudó fáknak. De hát a városlakókat nem kérdezi senki, ahogy az idő előtt földre kényszerített fákat sem!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!