JEGYZET – Bár az államfőválasztás első fordulójában Erdély és a Partium nem kért Victor Pontából, ezért még a múlt vasárnap megszerzett tízszázalékos előny sem biztos, hogy elegendő lesz számára ahhoz, hogy most, a második fordulóban államfővé válasszák, van egy olyan közeg, ahol már az első körben elsöprő, több mint kétharmados sikert aratott.
2014. november 15., 13:302014. november 15., 13:30
Ahol a jelek szerint szimpatikusabbnak tartják, mint kissé karót nyelt, szigorú, szász ellenfelét. Szinte már maguk közül valónak. A büntetés-végrehajtási intézményekről van szó. Egyszerűbben fogalmazva: a börtönökről.
A hivatalos statisztikák szerint az ország börtöneiben leadott voksokat öszszesítő száz szavazókör közül 92-ben Ponta győzött, Johannist csak nyolc helyszínen tartották alkalmasnak a legfőbb közjogi méltóságra.
Talányos, hogy a becsületes rablók, gyilkosok és sikkasztók miért vélték úgy, hogy Pontának kell irányítania az országot. Talán úgy gondolták: aki olyan profin meg tud úszni egy lopási ügyet, mint ő, annál nincs alkalmasabb jelölt.
Hiszen emlékezetes: amikor fölmerült, hogy doktori disszertációjának nagy része nem a saját szellemi terméke, hanem úgy másolta, háromból két szakértői testület megállapította a plágium tényét. Ő mégis csak annak az egy bizottságnak a döntését volt hajlandó figyelembe venni, amely a párttársa – illetve pártbéli beosztottja – irányította oktatási minisztérium alárendeltségében működött, és amely ennek fényében úgy vélte, szó sincs másolásról.
De az is közrejátszhat, hogy Ponta pártjának a legmagasabb rangú politikusait ismerik a legjobban. Mondhatni testközelből. Hiszen igaz ugyan, hogy más pártok soraiból is kerültek már rács mögé volt miniszterek, parlamenti képviselők és helyi elöljárók, de mégiscsak az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) az, amely azzal emelte a büntetés-végrehajtás fényét, és tette érdekesebbé, izgalmasabbá a börtönlakók mindennapjait, hogy egy volt miniszterelnöke is rács mögé került. A nagy sikerre (és a rábizonyított többrendbeli korrupcióra) való tekintettel mindjárt két alkalommal is.
Mindezek fényében megállapíthatjuk: mind Ponta, mind a párt bűncselekményekben érintett illetékesei számára megnyugtató lehet, hogy befogadó, sőt egyenesen baráti közegbe kerülnek, ha egyszer lebuknak, és jogerős ítélet születik az ügyükben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!