Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin az örök életről beszélgettek
Fotó: Orosz elnökség
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek. A szervátültetések és biotechnológia fejlődése új, élettartam körüli hatalmi kérdéseket vetnek fel.
2025. szeptember 05., 11:072025. szeptember 05., 11:07
A kínai állami televízió élő közvetítésének technikai bakija ritka bepillantást engedett a világpolitika kulisszái mögé: egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette, amint Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szokatlanul őszintén beszélgetett a halhatatlanság lehetőségéről a biotechnológia és a szervátültetések tükrében – számolt be a hirado.hu portál.
A Tienanmen téren megrendezett katonai parádé alatt, Kim Dzsongun észak-koreai vezető társaságában tett sétájuk közben hangzott el a meglepő párbeszéd. A beszélgetésben Hszi tolmácsán keresztül így fogalmazott:
ezzel is utalva arra, hogy a modern orvostudomány képes lehet újradefiniálni az öregedést. Putyin válasza sem maradt el:
A tiencsini és pekingi találkozók nemcsak a jövőről, de a jelen geopolitikai erőviszonyairól is szóltak: ez volt az első nyilvános alkalom, hogy Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun együtt jelentek meg, amit sokan szimbolikus válasznak tekintenek a Nyugat blokkosodására.
Elemzők szerint a hármas együttállás Kína növekvő globális súlyát is hangsúlyozza, különösen az Egyesült Államokkal való fokozódó konfliktusok árnyékában. Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban már azzal vádolta meg kínai kollégáját, hogy
A történet így egyszerre kelti fel a figyelmet a jövő lehetőségeire és a jelen politikai kihívásaira – egy véletlenül nyilvánosságra került mondatfolyam most az egész világot gondolkodóba ejtette.
A technológiai fejlődés, különösen a szervátültetés területén elért áttörések új távlatokat nyitnak nemcsak az orvostudományban, hanem a világ vezetőinek gondolkodásában is, ezzel kapcsolatban pedig a BBC egy terjedelmesebb elemzés keretében tekintette át, hogyan is áll ma a tudomány, ha életmentő vagy az emberi életet meghosszabbító technológiák kérdéséről van szó. A kijelentések bár futurisztikusnak tűnhetnek, az orvostudomány valóban látványos eredményeket produkál ezen a területen.
Az Egyesült Királyságban az NHS adatai szerint az elmúlt három évtizedben
Ugyanakkor az orvosok figyelmeztetnek: a sikeres műtétekhez elengedhetetlen az immunrendszer szabályozása, ami élethosszig tartó gyógyszerszedéssel jár, nem elhanyagolható mellékhatásokkal. Egyre több kísérlet irányul genetikailag módosított állati szervek emberi szervezetbe való átültetésére. A génszerkesztő CRISPR technológia segítségével olyan disznószerveket fejlesztenek, amelyek kevesebb immunreakciót váltanak ki – már lezajlottak kísérleti szív- és veseátültetések is ilyen módon.
Emellett az őssejtkutatás is ígéretes:
Egyes brit intézmények, például a UCL és a Francis Crick Intézet, már előállítottak emberi csecsemőmirigyet és bélgraftokat is, amelyeket egereken teszteltek. Mindezek ellenére a tudomány mai állása szerint az „örök élet” még mindig inkább utópia, mint realitás.
Bár Putyin és Hszi Csin-ping optimizmusa érthető egy technológiai korszakhatáron állva, a tudományos közösség továbbra is óvatos. Az áttörések valóban izgalmasak, de a gyakorlati megvalósítás hosszú évekre, sőt, évtizedekre lehet még. A két vezető beszélgetése így nemcsak tudományos, de politikai és filozófiai kérdéseket is felvet: mit jelent az emberi élet határa, és kié lesz a jog a hosszabb élethez, ha a technológia valóban eljut odáig? A vita már most elkezdődött – és könnyen lehet, hogy a jövő legnagyobb konfliktusai nem a határok, hanem az élettartam körül alakulnak majd ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tolvaj betört a híres párizsi Louvre múzeumba az ablakon keresztül vasárnap reggel, és „felbecsülhetetlen értékű” ékszereket lopott el, mielőtt motorral elmenekült – közölte a francia kormány a Reuters hírügynökség szerint.
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
A tavalyi évben jól bevált helyszínen szervezik meg október 24–25-én a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált, amely ezúttal is számos hagyományőrző programot, finomságot kínál a látogatóknak.
Száz éve fogadja a látogatókat és szolgálja a tudományt a kolozsvári füvészkert, amely a világ minden tájáról származó növényritkaságokat és a hazai flóra gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!