A szájmaszk mint kortárs népművészeti alkotás – Isán Magdolna alkotásai
Fotó: Isán Magda
A járványhelyzethez kapcsolódó emlékeket, dokumentumértékű képeket gyűjt számos múzeum, hogy a mostani tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, és kutathatóvá váljanak az utókor számára. Virágzik a járványfolklór, átalakultak a virtuális térbe költözött népszokások, a kézzel készített maszk pedig kortárs népművészeti alkotásnak is tekinthető – mondta el a Krónikának Borsos Gyöngyi muzeológus, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum munkatársa.
2020. május 31., 19:322020. május 31., 19:32
Számos múzeum archiválja és megőrzi a járványhelyzethez fűződő egyéni, közösségi élményeket, tárgyi emlékeket, hogy a most rögzített tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, és kutathatóvá váljanak az utókor számára. Borsos Gyöngyi muzeológus, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum múzeumpedagógusa a Krónikának elmondta,
Az intézmény már a járvány kezdetén felhívást intézett a közönséghez, hogy küldjenek be a mostani különleges korszakra jellemző tárgyi emlékekről készült képeket, a megváltozott népszokásokról tanúskodó dokumentumokat.
„Ezeket leírásokkal látjuk el, hogy megmaradjon az utókor számára, de a kutatók számára is, hiszen átalakítja a meglévő szokások gyakorlatát a kialakult helyzet. Folklórjelenségként értelmezhető – amennyiben a népi kultúrát és néprajzot is tágabban értelmezzük, mint hagyományos értelemben – az internetes mémek dömpingje, amiből nap mint nap rengeteg generálódik, hiszen a járványhelyzet különféle aspektusai is percről percre új lehetőséget nyújtanak a közösségi alkotókedv virágzására” – mondta a muzeológus. Hozzátette, mihelyt megjelenik egy új elem a járványhelyzet történetében, azzal kapcsolatban megindul a mémgyártás, hiszen az ember alapvető szükséglete, hogy úgy reagáljon az őt körülvevő világ történéseire, hogy értelmezze a maga számára azokat – akár humoros formában.
– mondta Borsos Gyöngyi.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának honlapja részletesen foglalkozott az elmúlt hetekben a világhálón megjelenő járványfolklórral. Mint a honlapon olvasható, ha megvizsgáljuk az elmúlt időszakban keletkezett mémeket, szépen illusztrálható a folklórnak az a tulajdonsága, hogy érzékenyen reagál és reflektál a közösségi szinten fontos dolgokra.
„A feldolgozás mikéntjéből egyrészt rekonstruálhatók a társadalmi problémák típusai, másrészt kirajzolódik a formai és tematikus gazdagság. Az online alkotások rendszerezésének alapja lehet a téma (pl. egy esemény, egy ünnep stb.), a motívum (pl. Leonardo Mona Lisájára az elmúlt években egy egész mémciklus épült, a járványfolklórban fontos motívumok a szájmaszk, kézmosás, távolság, vécépapír stb.), illetve a formai keret, séma, amit megtöltenek tartalommal” – olvasható a Járványfolklór, avagy humor a közösségi hálón című tanulmányban a Btk.mta.hu honlapon.
A kutatók azt is kifejtik, hogy
rengeteg kép látott napvilágot olyan motívumokkal, mint a járvány első időszakában felvásárolt liszt, élesztő, cukor és a vécépapír.
Humor és irónia a járványfolklórban
Fotó: Facebook
Borsos Gyöngyi rámutatott, a megváltozott folklórra jó példa a húsvét, amikor a hagyományos ünneplés is online térbe költözött, virtuálissá vált a locsolás, az ételszentelés, a tojásfestés, sőt új műfajnak számítanak az online locsolóversek. „Mivel ez most velünk történik, a múzeum feladatának érezte, hogy a szemünk előtt zajló társadalmi-kulturális jelenségeket valamiképpen megragadjuk, „feljegyezzük” az utókor, a jövő generációk számára” – mondta a muzeológus. Hozzátette, egyedi korszakról, jelenségről, hangulatról van szó, ezért az intézmény a közösség segítségét kérte, hogy legyen krónikása ennek az időszaknak a múzeummal közösen.
A húsvéti ünnepeknek, szokásoknak is megváltozott a gyakorlata, új formák születtek – ezekről rengeteg kép jelent meg a közösségi oldalon. Ahhoz, hogy szakszerűen fel lehessen dolgozni az anyagot, azt kértük a képek beküldőitől, hogy mellékeljenek rövid információkat, például hogy ki hol mikor készítette a fotót. Elsősorban a Gyergyói-medence településein készített képekre gondoltunk, de bárhonnan máshonnan szívesen látunk dokumentumokat” – mondta el a muzeológus.
Kitért arra is, a járvány időszakát nemcsak a szokások megváltozása jellemzi, hanem a tárgyak használata, a hozzájuk való viszonyulás is módosult. Példa erre a szájmaszk, ami előbb hiánycikk volt, majd kötelezővé vált, megjelentek saját készítésű, kreatívabbnál kreatívabb formái, a filléres árucikkből kötelező ruházati kiegészítő lett.
– fejtette ki a muzeológus.
A gyergyói múzeumnak van egy kezdeményezése: a DIA (Digitális Interaktív Archívum) az intézmény által indított közösségi felület, ami interaktív fotóarchívum: ebben a térség fotóit igyekeznek összegyűjteni. „A DIA-ban jövőre is érdekes lesz egy harminc vagy ötven éve készült fotó, viszont a járványhelyzet dokumentálása kapcsán az itt és most pillanatait kell rögzíteni. Sokan úgy gondolják, hogy az életük pillanatnyi része mindaz, amivel a járványhelyzet jár, és nem őrzik meg az ehhez fűződő képi emlékeket. Ezek a fotók pedig eltűnnek az internet végtelen forgatagában, ha nem gyűjtik össze, nem rendszerezik” – mutatott rá a muzeológus.
A pandémia idején keletkezett naplókat vár a Magyar Nemzeti Levéltár
A koronavírus-járvány idején keletkezett feljegyzéseket, naplókat vár a budapesti Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, hogy a jövő generációi személyes élményeken keresztül is megismerhessék a pandémia egyénre, társadalomra, közigazgatásra, oktatásra, egészségügyre és gazdaságra gyakorolt hatásait – közölte az intézmény. Mint írják, a 21. század első, az egész világ életét befolyásoló eseménye a koronavírus-járvány, amelynek következtében mindannyiunk élete gyökeresen megváltozott: az otthoni munkavégzéssel, a kijárási korlátozások bevezetésével a lakosság a négy fal közé kényszerült, életünkben minden korábbinál nagyobb szerepet kapott az online világ. „Miként változtatta meg életünket a koronavírus? Hogyan éljük meg a vészhelyzet uralta mindennapokat? A hétköznapi emberek beszámolói, naplói a legpontosabb forrásai lehetnek egy-egy időszak, jelentős történelmi esemény kortársi tapasztalásainak, és számos személyes részlettel gazdagítják ismereteinket az adott időszakról” – hangsúlyozzák a közleményben. Mint írják, a naplók további erénye, hogy a múlt egyidejű átélését rögzítik, míg az utólag készült visszaemlékezésekben már tükröződnek íróik későbbi tapasztalatai is. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának felhívására beadott dokumentumok egy iratértékelési folyamatot követően a levéltár állományába kerülnek. A felajánlásra szánt dokumentumokat elektronikus formában a gyujtokor@mnl.gov.hu e-mailre várják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!