A szájmaszk mint kortárs népművészeti alkotás – Isán Magdolna alkotásai
Fotó: Isán Magda
A járványhelyzethez kapcsolódó emlékeket, dokumentumértékű képeket gyűjt számos múzeum, hogy a mostani tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, és kutathatóvá váljanak az utókor számára. Virágzik a járványfolklór, átalakultak a virtuális térbe költözött népszokások, a kézzel készített maszk pedig kortárs népművészeti alkotásnak is tekinthető – mondta el a Krónikának Borsos Gyöngyi muzeológus, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum munkatársa.
2020. május 31., 19:322020. május 31., 19:32
Számos múzeum archiválja és megőrzi a járványhelyzethez fűződő egyéni, közösségi élményeket, tárgyi emlékeket, hogy a most rögzített tapasztalások a történelem részeként fennmaradjanak, és kutathatóvá váljanak az utókor számára. Borsos Gyöngyi muzeológus, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum múzeumpedagógusa a Krónikának elmondta,
Az intézmény már a járvány kezdetén felhívást intézett a közönséghez, hogy küldjenek be a mostani különleges korszakra jellemző tárgyi emlékekről készült képeket, a megváltozott népszokásokról tanúskodó dokumentumokat.
„Ezeket leírásokkal látjuk el, hogy megmaradjon az utókor számára, de a kutatók számára is, hiszen átalakítja a meglévő szokások gyakorlatát a kialakult helyzet. Folklórjelenségként értelmezhető – amennyiben a népi kultúrát és néprajzot is tágabban értelmezzük, mint hagyományos értelemben – az internetes mémek dömpingje, amiből nap mint nap rengeteg generálódik, hiszen a járványhelyzet különféle aspektusai is percről percre új lehetőséget nyújtanak a közösségi alkotókedv virágzására” – mondta a muzeológus. Hozzátette, mihelyt megjelenik egy új elem a járványhelyzet történetében, azzal kapcsolatban megindul a mémgyártás, hiszen az ember alapvető szükséglete, hogy úgy reagáljon az őt körülvevő világ történéseire, hogy értelmezze a maga számára azokat – akár humoros formában.
– mondta Borsos Gyöngyi.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának honlapja részletesen foglalkozott az elmúlt hetekben a világhálón megjelenő járványfolklórral. Mint a honlapon olvasható, ha megvizsgáljuk az elmúlt időszakban keletkezett mémeket, szépen illusztrálható a folklórnak az a tulajdonsága, hogy érzékenyen reagál és reflektál a közösségi szinten fontos dolgokra.
„A feldolgozás mikéntjéből egyrészt rekonstruálhatók a társadalmi problémák típusai, másrészt kirajzolódik a formai és tematikus gazdagság. Az online alkotások rendszerezésének alapja lehet a téma (pl. egy esemény, egy ünnep stb.), a motívum (pl. Leonardo Mona Lisájára az elmúlt években egy egész mémciklus épült, a járványfolklórban fontos motívumok a szájmaszk, kézmosás, távolság, vécépapír stb.), illetve a formai keret, séma, amit megtöltenek tartalommal” – olvasható a Járványfolklór, avagy humor a közösségi hálón című tanulmányban a Btk.mta.hu honlapon.
A kutatók azt is kifejtik, hogy
rengeteg kép látott napvilágot olyan motívumokkal, mint a járvány első időszakában felvásárolt liszt, élesztő, cukor és a vécépapír.
Humor és irónia a járványfolklórban
Fotó: Facebook
Borsos Gyöngyi rámutatott, a megváltozott folklórra jó példa a húsvét, amikor a hagyományos ünneplés is online térbe költözött, virtuálissá vált a locsolás, az ételszentelés, a tojásfestés, sőt új műfajnak számítanak az online locsolóversek. „Mivel ez most velünk történik, a múzeum feladatának érezte, hogy a szemünk előtt zajló társadalmi-kulturális jelenségeket valamiképpen megragadjuk, „feljegyezzük” az utókor, a jövő generációk számára” – mondta a muzeológus. Hozzátette, egyedi korszakról, jelenségről, hangulatról van szó, ezért az intézmény a közösség segítségét kérte, hogy legyen krónikása ennek az időszaknak a múzeummal közösen.
A húsvéti ünnepeknek, szokásoknak is megváltozott a gyakorlata, új formák születtek – ezekről rengeteg kép jelent meg a közösségi oldalon. Ahhoz, hogy szakszerűen fel lehessen dolgozni az anyagot, azt kértük a képek beküldőitől, hogy mellékeljenek rövid információkat, például hogy ki hol mikor készítette a fotót. Elsősorban a Gyergyói-medence településein készített képekre gondoltunk, de bárhonnan máshonnan szívesen látunk dokumentumokat” – mondta el a muzeológus.
Kitért arra is, a járvány időszakát nemcsak a szokások megváltozása jellemzi, hanem a tárgyak használata, a hozzájuk való viszonyulás is módosult. Példa erre a szájmaszk, ami előbb hiánycikk volt, majd kötelezővé vált, megjelentek saját készítésű, kreatívabbnál kreatívabb formái, a filléres árucikkből kötelező ruházati kiegészítő lett.
– fejtette ki a muzeológus.
A gyergyói múzeumnak van egy kezdeményezése: a DIA (Digitális Interaktív Archívum) az intézmény által indított közösségi felület, ami interaktív fotóarchívum: ebben a térség fotóit igyekeznek összegyűjteni. „A DIA-ban jövőre is érdekes lesz egy harminc vagy ötven éve készült fotó, viszont a járványhelyzet dokumentálása kapcsán az itt és most pillanatait kell rögzíteni. Sokan úgy gondolják, hogy az életük pillanatnyi része mindaz, amivel a járványhelyzet jár, és nem őrzik meg az ehhez fűződő képi emlékeket. Ezek a fotók pedig eltűnnek az internet végtelen forgatagában, ha nem gyűjtik össze, nem rendszerezik” – mutatott rá a muzeológus.
A pandémia idején keletkezett naplókat vár a Magyar Nemzeti Levéltár
A koronavírus-járvány idején keletkezett feljegyzéseket, naplókat vár a budapesti Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, hogy a jövő generációi személyes élményeken keresztül is megismerhessék a pandémia egyénre, társadalomra, közigazgatásra, oktatásra, egészségügyre és gazdaságra gyakorolt hatásait – közölte az intézmény. Mint írják, a 21. század első, az egész világ életét befolyásoló eseménye a koronavírus-járvány, amelynek következtében mindannyiunk élete gyökeresen megváltozott: az otthoni munkavégzéssel, a kijárási korlátozások bevezetésével a lakosság a négy fal közé kényszerült, életünkben minden korábbinál nagyobb szerepet kapott az online világ. „Miként változtatta meg életünket a koronavírus? Hogyan éljük meg a vészhelyzet uralta mindennapokat? A hétköznapi emberek beszámolói, naplói a legpontosabb forrásai lehetnek egy-egy időszak, jelentős történelmi esemény kortársi tapasztalásainak, és számos személyes részlettel gazdagítják ismereteinket az adott időszakról” – hangsúlyozzák a közleményben. Mint írják, a naplók további erénye, hogy a múlt egyidejű átélését rögzítik, míg az utólag készült visszaemlékezésekben már tükröződnek íróik későbbi tapasztalatai is. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának felhívására beadott dokumentumok egy iratértékelési folyamatot követően a levéltár állományába kerülnek. A felajánlásra szánt dokumentumokat elektronikus formában a gyujtokor@mnl.gov.hu e-mailre várják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!