A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatták be pénteken Szucher Ervin interjúkötetét, amelyet Tamás Gábor énekessel készített.
2016. december 12., 12:152016. december 12., 12:15
Tamás Gábor kétségkívül az a személyiség, akit elsősorban az erdélyi embereknek nem kell bemutatni. Talán nincs olyan, aki életében legalább egyszer ne hallotta volna a Donát úti orgonák című slágerét, és ne tudná azonosítani az énekest fényképről. És mégis: ahogyan a legtöbb, ismertnek gondolt emberrel ez megtörténik, néhány dalon, történeten kívül szinte semmit nem tudunk arról, ami a reflektorok fényei mögött történt, vagy történik vele.
A nem kevés fehér folt kiszínesítéséhez járul hozzá Szucher Ervin, a Krónika újságírójának Tamás Gáborral készült életútinterjúja. A beszélgetések nagyjából két évig tartottak, hol a világháló segítségével, hol pedig személyesen vallott megkapó őszinteséggel életéről a művész.
Rajongói számára talán mindig is egyértelmű volt, hogy Tamás Erdélyben, Kolozsváron született, aztán valamikor a 70-es években elhagyta Romániát, és Svédországban telepedett le. Ám a miértekre bizonyára csak kevesen tudnának válaszolni. Mert nyilván a színpadról nem mesélte el távozásának történetét, sem azt, hogy miért nem tért vissza. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy negyven évvel ezelőtt, az új haza, Svédország megválasztásának egészen prózai okai voltak. Megismerhetjük ugyanakkor a kötetből a gyerek Tamás Gábort, barátait, első lépéseit a zene terén, munkatársait, együtteseit, családját és megannyi mást, ami emberközelbe hozza a művészt. Mert a ragyogáson túl is van élet, és a legszebb dalok is kemény munka eredményei.
Szerethetjük vagy nem Tamás Gábor egyéniségét, művészetét, dalait, de azt el kell ismernünk, hogy – a kötet előszavát író Szász István Tast idézve –„ő a szolgálat szelleme”. Hiszen számára a magyarság szolgálata az egész világra kiterjedt, neve és ezáltal Erdély egzotikus országokban is ismertté vált.
A dedikálással egybekötött könyvbemutató végén Tamás Gábor díjat vehetett át Széman Pétertől, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökétől, a díjjal az erdélyi magyarságért végzett tevékenységét ismerték el. A Csak a szívünkben nem száll az idő című, remek képanyaggal ellátott kötet a Világhírnév Kiadónál jelent meg.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!