
Helikopterrel menekítették ki Török Zsoltot – Nepálban élő marosvásárhelyiek mesélnek a tragédiáról.
Helikopterekkel vitték le a himalájai hegyimentők az alaptáborba hétfőn a szombati nepáli 7,9-es erősségű földrengés és a lavina miatt az első és második táborban rekedt hegymászókat, köztük az aradi Török Zsoltot – adta hírül a hegymászó volt felesége a Facebookon.
A táborok hatezer méter magasan vannak, ahol annyira ritka a levegő, hogy a helikopterek egyszerre csak két embert tudtak biztonságosan levinni. A két felső táborban körülbelül száz ember lehetett, a földrengéskor az alaptáborban tartózkodókra szikla- és jéglavina zúdult, emiatt legalább hatvanan megsérültek. Az egyik túlélő videón rögzítette, hogyan csapott le az alaptáborra a több méter magas hótömeg.
A fölmozgások miatt a Mount Everesten elindult lavinákban a híradások szerint legalább 22-en lelték halálukat. Hétfőre egyébként 4100-ra emelkedett a nepáli földrengés halálos áldozatainak száma, és a hatóságok adatai alapján 7000-en sebesültek meg. Mintegy kilencven ember halt meg a szomszédos Kínában és Indiában, és az UNICEF közlése szerint mintegy egymillió gyerek életét érintheti a katasztrófa. Mivel Nepál népességének csaknem felét gyermekek alkotják, az UNICEF attól tart, hogy a földrengés komoly hatással lesz a gyermekek életkörülményeire.
„Mintha földalatti haladt volna át a házunk alatt”
Egy, a katasztrófa sújtotta országban évek óta isten igéjét hirdető marosvásárhelyi házaspár levélben számolt be az eseményekről. „Lamjung járás közelében volt a földrengés epicentruma, Katmanduban 7,9 erősséget mértek. 12:25-kor a számítógépem előtt ülve azt éreztem, mintha egy földalatti haladt volna át a házunk alatt, hatalmas dübörgést érzékeltem, és csak annyit tudtam kiáltani a feleségemnek, hogy szaladjon ki a házból, alig tudtunk kimenekülni” – írta a vásárhelyi férfi.
Mint ecsetelte, egy nap alatt összesen 27, 5,6-os erősségűnél nagyobb földrengést mértek. „Rengeteg épület omlott össze, mi jól vagyunk. Az épület előtt sátorozik az egész csapat, bejárási tilalom van érvényben, mindenkinek tilos a házába bemenni. A halk és kis dübörgést állandóan érezzük a talpunk alatt” – olvasható a beszámolóban.
A világ minden részéből elindultak mentőcsapatok a katasztrófa sújtotta övezetbe, köztük Magyarországról a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata is, hogy a romok alatt rekedteket segítsenek kimenekíteni. A Himalayan Times című nepáli napilap hétfői számában a mentőcsoportok és helyi illetékesek találgatásai alapján úgy becsülik, hogy akár nyolcezren is meghalhattak.
Utórengések, súlyos károk
A mentőcsapatok már a második napot dolgozták végig, kezdenek kimerülni, és kezd csökkenni annak az esélye is, hogy a romok és sziklák alatt túlélőkre bukkannak. A 7,9-es erősségű szombati földrengés volt a legsúlyosabb ilyen katasztrófa Nepálban az utóbbi nyolcvanegy évben. Az első, pusztító erejű földmozgást több, ugyancsak erős utórengés követte – vasárnap reggel például egy 6,7-es erősségű.
A természeti csapás leginkább a fővárost, Katmandut sújtotta, és a további rengésektől tartó lakosság kiköltözött az utcákra. Súlyos károk keletkeztek a főváros központi történelmi negyedében; csak egy csonk marad például az UNESCO világörökségi listáján szereplő, a 19. század első felében épült, kilencemeletes Darahara-toronyból. Nepál-szerte falvak százaiban szűnt meg az áramszolgáltatás és a vízellátás, hétfőn nem nyitottak ki az élelmiszerboltok sem.
Alig egy héttel a szombati pusztító földrengés előtt földrengésszakértők és más szakemberek tartottak tanácskozást Katmanduban arról, hogyan lehetne megelőzni, hogy egy esetlegesen bekövetkező földrengés súlyos anyagi károkat és emberéletben mért veszteségeket okozzon Nepálban, illetve a fővárosban, vagyis ott, ahol alig egy hét múlva valóban emberek haltak meg és házak dőltek össze egy földrengésben. Arra természetesen senki sem számított, hogy ilyen hamar aktuálissá válik mindaz, amiről a tanácskozáson szó esett.
A téma alapját két dolog adta. Az egyik, hogy Nepálban már volt nagy földrengés, 1934-ben Katmandut tulajdonképpen porig rombolta egy 8,0 erősségű földmozgás. A másik, hogy a helyi építési szabályok, a sűrűn lakott városok és a rossz infrastruktúra különösen kiszolgáltatottá tette a helyieket már egy közepesen erős földrengésnek is.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!