Változatlan erdélyi vadon a BBC riporterének szemével

A Nagy kontinentális vasúti utazások (Great Continental Railway Journeys) című, 2012-ben indított sorozatban Michael Portillo nagy-britanniai újságíró, volt konzervatív párti parlamenti képviselő hóna alatt a Bradshaw 1913-as vasúti útikönyvvel fedezi fel Európa szépségeit. (Az útikönyveket és vasúti menetrendeket a 19. század közepén kezdte kiadni George Bradshaw kartográfus és nyomdász, halála után is évről évre megjelentették a kiadványokat egészen 1939-ig).

Az évszázados útikönyv

A BBC sorozata azt kívánja többek közt bemutatni, mennyit változtak a különféle turisztikai célpontok az 1901 és 1910 közt uralkodó VII. Edward angol király kora óta. A legújabb, 60 perces résznek, amelyet múlt héten sugárzott a BBC, az a címe, hogy Erdélytől a Fekete-tengerig. A műsorvezető Brassóban száll vonatra, és az 1913-as vasúti leírás útvonalait követve több helyszínen megáll, végül Konstancára érkezik. Közben rácsodálkozik az erdélyi erdők érintetlenségére, arra, hogy egyes vidékek mit sem változtak az 1913-as útikönyvben leírtakhoz képest.

Michael Portillo egyébként pár nappal ezelőtt közölt utazásairól írást, amely a Telegraph.co.uk honlapján olvasható. Kitér arra, mennyi érdekes, anakronisztikus színfoltja lehet annak, ha valaki egy múlt század eleji útikalauz alapján akar bejárni és bemutatni turisztikai célpontokat. Romániai utazása kapcsán elmeséli, a Kárpátokban járva megállapította, az 1913-ban megjelent útikönyvben leírtakhoz képest sok minden változatlan. „Lélegzetelállítóan szép a vidék: hóborította hegycsúcsok és elragadó völgyek váltakoznak ezen a romantikus vidéken” – írta a több mint 100 éve megjelent kalauz. S ez a megállapítás természetesen ma is áll.

Portillo a Fogarasi-havasokban egy idős pásztorral találkozott, a juhaira vigyázó ember számára nem szokatlan a farkasok és medvék közelsége, ami ma kuriózumnak számít a nyugat-európai átlagtévénéző számára. „Ahogy láttam belépni kalyibájába, rádöbbentem, mennyire más az élettapasztalata, mint például a miénk. És arra is, valószínűleg milyen keveset változott az itteni pásztorok élete 1913 óta, amióta a könyv megjelent. Megrendítő tapasztalat volt” – írta Portillo.

Csodaszámba menő erdélyi vadon

A dokumentumfilm bemutatja többek közt Brassó központját és a Fekete templomot, majd a műsorvezető megtekinti a törcsvári és a Peles-kastélyt, a bukaresti George Enescu Múzeumot, a konstancai kikötőt és kaszinót. A Fogarasi-havasokban egy szakértő kíséretében mutatja be a nézőknek az érintetlen természeti szépségeket, többek közt a szabadon kószáló medvéket, amelyeket egy lesből követ figyelemmel. A turisták által alig látogatott erdőben, távol minden lakott településtől Portillo elragadtatással beszél arról, milyen nagyszerű érzés a vadonban időzni, és közelről megfigyelni a vadakat természetes környezetükben. Mint a dokumentumfilmben elhangzik, Románia az egyetlen ország Közép-Kelet-Európában, ahol még érintetlen a természet.

A Michael Portillóhoz csatlakozó szakértő arról beszél a filmben, Romániában él a legtöbb barna medve egész Európában, mintegy 6 ezer példány, valamint 3 ezer farkas, ez a szám óriási ahhoz képest, hogy Svédországban például csupán 3000, Olaszországban mindössze 80, Franciaországban pedig 27 barna medve él. A film végigköveti a műsorvezetőt, amint kivárja a naplementét, hogy az erdőben megleshesse az ennivaló után kutató nagyvadakat. „Milyen szép állatok! Kivételes helyzetben vagyok, hogy láthatom őket. Valamikor Európa tele volt barna medvékkel, ma pedig Romániába kell jönni, hogy életterükben figyelhesse meg őket az ember, hiszen itt még érintetlen a vadon” – mondja a műsorvezető az Erdélyt népszerűsítő dokumentumfilmben.

Mit olvasott Drakula gróf?

A Telegraph.co.uk honlapján Portillo arról is ír, hogy meglátogatta a törcsvári kastélyt, a Bram Stoker 1897-ben megjelent világhírű Drakula-könyve egyik helyszínének modelljéül szolgáló épületegyüttest. Érdekességképp említi, hogy a regényben a főhős, Jonathan Harker egy viharos éjszakán érkezik a kastélyba, ahol Drakula gróf a díványon fekszik, és éppen a Bradshaw-útikalauzt olvasgatja. „Hogy miért? Mert épp 50 koporsónyi erdélyi földet szándékszik Whitbybe vinni a 9.30-as vonattal. Ehhez természetesen a Bradshaw vasúti menetrendre van szüksége. Elragadó kapcsolat ez a helyszín és az útikönyv között” – írja Portillo.

A BBC dokumentumfilm-sorozatának korábbi részei többek közt Magyarországot, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia különböző régióit, továbbá Svájcot, Németországot, Hollandiát, Franciaországot, Spanyolországot, Oroszországot, Portugáliát, Görögországot is bemutatták. Az Erdélytől a Fekete-tengerig című epizódból megtekinthető egy részlet a BBC honlapján.