Újraépítik a bölöni vízimalmot

Albert Zoltán vállalkozó, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa lapunknak elmondta, két évvel ezelőtt Sikó Imre, Bölön polgármestere kereste meg, hogy eladó a faluban az utolsó vízimalom, az elöljáró abban bízott, hogy az egyesület segít megmenteni a pusztulástól.

„Az egyesületnek nem volt pénze az ipartörténeti emlék megvásárlására és felújítására, ám vállalkozóként felkeltette az érdeklődésemet, annál is inkább, mert a családunknak bölöni kötődései is vannak” – idézte fel Albert Zoltán a kezdeteket. Három évvel ezelőtt megvásárolta a malmot, ami már régen nem működött, a család lakóházként használta, tartozott hozzá még egy kisház, egy csűr és egy kemence.

Albert Zoltán a molnár gyerekeivel találkozott az adásvétel során, és a családi anekdotákat is begyűjtötte tőlük. Pap Józsi György molnár 1889-ben született, felesége Ilona húsz évvel volt fiatalabb nála, 12 gyerekük született, közülük kilencen érték meg a felnőttkort, nyolcan találkoztak az új tulajdonossal: hét leány és egy fiú.

Az örökösök elmesélték, hogy édesapjukat a „fekete lovas molnárként” ismerték a faluban, azt mesélték, hogy lovai, mint a sátán, a kapun is keresztülszöktek. A malmot a nagynénjétől örökölte, kezdetben nagymalomként működtette, finomlisztet, búzakását, hintőt, grízt is őrölt, később, mivel megnövekedtek az adók, már csak kismalomként őröltek, a Bölönhöz tartozó Ürmösben lakóknak.

A malomnak két garatja volt, a francia kövessel búzát, törökbúzát őröltek, a másik árpára, zabra járt, ezzel a hintővel a disznókat etették. Harang jelezte, amikor a garat kiürült. A molnár minden ősszel kalákát szervezett, harminc- negyvenen is összegyűltek, kitakarították a malomárkot, ilyenkor egyebek mellett halat sütöttek.

Albert Zoltán azt tervezi, hogy helyreállítja az épületet, a tetőtérben lakószobákat képeznek ki, így a malom fogadóként is működhet, de beindítják a szerkezetet, és bemutató jelleggel működtetik majd, sütnek kenyeret, a malomkerék alatt kis tavat alakítanak ki, hogy a hely idegenforgalmi látványosságként is vonzza a turistákat. A családi történeteket népszerűsítik majd.

Albert Zoltán abban bízik, hogy a környéken megszálló vendégeket is csábítja majd az ipartörténeti érdekesség, a technikai kuriózum, de szálláshelyként is vonzó lehet, hiszen ritkán adódik alkalom arra, hogy valaki működő vízimalomban alhasson. A befektetés értéke, a felújítással és a berendezéssel együtt mintegy 50 ezer euró, a tervek szerint idén tető alá kerül az épület. A tervezők és építészek a helyszínen állapították meg, hogy az épület megsüllyedt, ezért le kell bontani és újraépíteni.

A kivitelezést az árkosi Tájmúzeum alapítójára, Bálint Zoltánra bízták, aki nagy lelkesedéssel és jó érzékkel rendszerezi és hasznosítja újra a régi építőanyagokat, gerendákat. Gyergyószentmiklóson találtak egy szakembert, aki már újított fel régi malomszerkezeteket, az ő segítségét is kérik majd.

A vállalkozó számításai szerint, a vízimalom tíz év után hozza vissza a befektetést, azután termel majd nyereséget is, egyelőre inkább egy romantikus álom valóra váltása. Háromszéken régen rengeteg vízimalom működött, az államosítás után ezek többsége leállt, tönkrement, jelenleg Kisbaconban, Magyarhermányban, Csernátonban és Bodzafordulón működik felújított vízimalom.