
Fotó: Henning János
Több, mint egy hónapos csíkszeredai távollét után hétfőn visszakerült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja – tájékoztatott Bartha Zonga múzeumpedagógus.
2014. november 17., 17:532014. november 17., 17:53
A Csíki Székely Múzeum fegyvertermében kiállított relikvia mellett a látogatók az 1848-as székelyföldi történéséket, Gábor Áron személyiségét és az ágyú történetét is megismerhették a Lesz ágyú! − Székelyföld védelmi harca 1848-49-ben című időszakos tárlaton.
A szabadságharc jelképévé vált ágyúra Csíkszeredában másfél ezren voltak kíváncsiak, négy évvel ezelőtti hazakerülése óta pedig több tízezren keresték fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban – fogalmazta meg Bartha Zonga.
Mint ismeretes, Gábor Áron ágyúját a Bukaresti Történelmi Múzeum 2010 március 15-én „visszakölcsönözte” a sepsiszentgyörgyi múzeumnak, majd egy évvel később 12 darab, a rézkorból származó erősdi kerámiáért és a szemerjai dák kincsből származó 61 római ezüstérméért és az ágyú másolatáért elcserélte.
A sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonában a szemerjai leletből 3054 darab ezüstérme van, ebből csak 61-et adtak át a bukaresti múzeumnak, a 12 felkínált kerámia pedig az erősdi műtárgyaik 4 százaléka – tehát a tranzakcióval nem csorbult az intézmény vagyona. A híres székely ágyúöntőmester, Gábor Áron hetven ágyút készített, ezek közül csak ez az egy, 370 kilogrammos cső került elő 1906-ban, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatokat végeztek.
Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. 1971-ben alakult Bukarestben a Román Történelmi Múzeum, akkor a fővárosi szakemberek bejárták az ország minden múzeumát, és amit értékesnek találtak, államtanácsi határozattal elkobozták. Erre a sorsra jutott több tárgy a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonából, köztük a Gábor Áron-féle ágyúcső. Az ereklye több éves lobbizás után került vissza újra Székelyföldre, ahol látogatottsági rekordot döntött.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!