
Fotó: Henning János
Több, mint egy hónapos csíkszeredai távollét után hétfőn visszakerült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja – tájékoztatott Bartha Zonga múzeumpedagógus.
2014. november 17., 17:532014. november 17., 17:53
A Csíki Székely Múzeum fegyvertermében kiállított relikvia mellett a látogatók az 1848-as székelyföldi történéséket, Gábor Áron személyiségét és az ágyú történetét is megismerhették a Lesz ágyú! − Székelyföld védelmi harca 1848-49-ben című időszakos tárlaton.
A szabadságharc jelképévé vált ágyúra Csíkszeredában másfél ezren voltak kíváncsiak, négy évvel ezelőtti hazakerülése óta pedig több tízezren keresték fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban – fogalmazta meg Bartha Zonga.
Mint ismeretes, Gábor Áron ágyúját a Bukaresti Történelmi Múzeum 2010 március 15-én „visszakölcsönözte” a sepsiszentgyörgyi múzeumnak, majd egy évvel később 12 darab, a rézkorból származó erősdi kerámiáért és a szemerjai dák kincsből származó 61 római ezüstérméért és az ágyú másolatáért elcserélte.
A sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonában a szemerjai leletből 3054 darab ezüstérme van, ebből csak 61-et adtak át a bukaresti múzeumnak, a 12 felkínált kerámia pedig az erősdi műtárgyaik 4 százaléka – tehát a tranzakcióval nem csorbult az intézmény vagyona. A híres székely ágyúöntőmester, Gábor Áron hetven ágyút készített, ezek közül csak ez az egy, 370 kilogrammos cső került elő 1906-ban, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatokat végeztek.
Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. 1971-ben alakult Bukarestben a Román Történelmi Múzeum, akkor a fővárosi szakemberek bejárták az ország minden múzeumát, és amit értékesnek találtak, államtanácsi határozattal elkobozták. Erre a sorsra jutott több tárgy a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonából, köztük a Gábor Áron-féle ágyúcső. Az ereklye több éves lobbizás után került vissza újra Székelyföldre, ahol látogatottsági rekordot döntött.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!