A német Zöldek pártja és Brandenburg tartomány környezetvédelmi minisztere is elítélte az akciót
Fotó: Letzte Generation/Facebook
Leöntötték burgonyapürével Claude Monet francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását környezetvédő aktivisták vasárnap a Berlin melletti Potsdamban egy magánmúzeumban, a szénaboglyákat ábrázoló világhírű festmény valószínűleg nem sérült meg.
2022. október 23., 21:372022. október 23., 21:37
2022. október 23., 21:472022. október 23., 21:47
Az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport közleménye szerint két aktivistájuk „nehéz szívvel, de elszántan” hajtotta végre a jelképes műkincsromboló akciót. „Nem okoztak kárt, ellentétben az árvizekkel, viharokkal és aszályokkal, amelyek a közelgő klímakatasztrófa előhírnökeiként már most is mérhetetlen szenvedést okoznak” – áll az akcióról készített videóról szóló közleményben. Az eset a potsdami Barberini Múzeumban (Museum Barberini) történt, amelyben Hasso Platner – a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP társalapítója – magángyűjteményéből szerveznek kiállításokat.
Az aktivisták a sűrű sárga folyadékot rálonccsantották a képre, majd pillanatragasztóval bekenték a tenyerüket és a festmény előtti területhez ragasztották magukat. A két fiatalt rögzítő anyagot „sikerült feloldani” – közölte a Brandenburg tartományi főváros rendőrsége. Az aktivistákat őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük rongálás és birtokháborítás gyanújával.
Claude Monet több mint harminc képet festett szénaboglyákról az 1888-1891-es időszakban. A Barberiniben kiállított darab 1890-ben készült, Hasso Platner 2019-ben vásárolta meg a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén. A műgyűjtő 110,7 millió dollárt fizetett a képért, így ez az eddigi legmagasabb áron értékesített Monet-festmény.
Burgonyapürével rondították el a világhírű festményt az aktivisták
Fotó: Letzte Generation/Facebook
A potsdami alig néhány nap alatt a második látványos és jelképes éghajlatvédelmi indíttatású műkincsromboló akció Nyugat-Európában. Előzőleg, október közepén Vincent van Gogh Napraforgók című – üveggel védett – festményét paradicsomlevessel öntötték le aktivisták a londoni Nemzeti Galériában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Chuck Norris amerikai akciófilmsztár – közölte a családja pénteken egy közösségimédia-bejegyzésben.
Március 20-án beköszönt a csillagászati tavasz: ekkor következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség, amikor a nappal és az éjszaka hossza világszerte közel azonos. 2026-ban ez a pillanat 16:46-kor érkezik el Romániában.
Új életre keltek a római Colosseum évszázadok során lerombolt gyűrűi, így újabb ingyenes régészeti területet ajándékoztunk a rómaiaknak és a turistáknak – mondta Simone Quilici, a Forum Romanum-Colosseum régészeti park igazgatója.
Ismered a Krónika hangját? Most kiderül! Legújabb nyereményjátékunkban ugyanis a jó megfigyelőkészség és a lapismeret kerül főszerepbe. Add meg a címünket, és nyerj egy értékes vásárlási utalványt kvízjátékunkban, a Gránit Bank felajánlásával!
Ebben az időszakban már mindenki vágyik a friss zöldségekre, az egyik első, valóban zöld zöldségféle a spenót, amely megjelenik a piacokon és a boltok polcain is. Összeállításunkban recepteket, kultúrtörténeti érdekességeket közlünk.
Helyi idő szerint vasárnap este rendezik meg a 98. Oscar-díjátadó gálát a Los Angeles-i Dolby Színházban. A Disney+ steramingszolgáltató programján a magyarországi és romániai nézők hétfőre virradóra élőben következik a műsort.
A mesterséges intelligenciát sok munkahelyen úgy mutatják be, mint egy láthatatlan segítőt: mintha egy egész csapat dolgozna a háttérben, amelyre rá lehet bízni a rutinfeladatokat. Egy friss felmérés alapján azonban a gyakorlat sokszor mást mutat.
Akár 500 lejt is fizetniük kell azoknak, akik horoszkóp készítéshez kérik ki születési idejüket a szülészetektől. Egyre több romániai kórházban csak díjfizetés ellenében adják ki az adatot, mivel ez nem orvosi, hanem adminisztratív információ.
Új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!