Újabb bölény pusztult el szerdán a Hunyad megyei Hátszegen működő bölényrezervátumban – így az ottani állomány mintegy felére csökkent.
2014. október 23., 17:302014. október 23., 17:30
Az állatorvosok laboratóriumi vizsgálatokkal derítik ki, hogy az egy éves és három hónapos hím a kéknyelv-betegségnek esett-e áldozatul. Ez volt a hatodik bölény, amely elpusztult az utóbbi hónapokban a hátszegi rezervárumban. A megmaradt hét példány táplálékkiegészítőket, minőségi takarmányt kap, hogy átvészeljék a nehéz időszakot.
Mint ismeretes, a Hátszegen működő bölényrezervátumban öt állat, a Szárkő-hegységben félszabadon élő bölény-populációból pedig három állat pusztult el az elmúlt időszakban – valamennyi esetben az állatorvosok a kéknyelv betegségét állapították meg.
A szúnyogok által terjesztett kéknyelv betegség augusztusban ütötte fel a fejét Románia déli részén, és elsősorban szarvasmarháknál, juhoknál és kecskéknél tapasztalták. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg.
A Szárkő-hegységben a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület programja keretében próbálják visszaszoktatni a vadonba a Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt bölényeket. A program irányítói arra készültek, hogy az eleinte bekerített területen tartott álatokat teljesen szabadon bocsátják az 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású területen.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori őshonosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. A világon jelenleg mintegy ötezer bölényt tartanak számon, de ezek közül csak mintegy 3400 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!