Fotó: Rompres
A Vérző olaj rosszabbul járt, igaz, Daniel Day-Lewis olyan esélyesek elől happolta el a legjobb férfi alakítás díját, mint George Clooney vagy Johnny Depp, és azért a legjobb operatőri Oscar (Robert Elswit) sem lebecsülendő. Lewis másodszor vehette át szobrot: 1990-ben A bal lábam című filmben egy nyomorék fiatalember szerepében nyújtott megdöbbentő alakítást. Egy aranyszoborról viszont „lemaradt”: 1993-ban visszautasította a Philadelphia főszerepét, amely aztán Tom Hanksnek Oscart ért.
Az európai művészek dicsérete
Bardem kitüntetése egyike volt az est meglepetéseinek, és azt jelezte, hogy a Los Angeles-i Filmakadémia mintha kezdene túllátni Amerikán. Arra például nem sokan számítottak, hogy a francia Marion Cotillard kapja meg a legjobb női alakítás díját a Piafért, amelyben szinte tökéletesen átlényegült a sanzon tragikus sorsú királynőjévé. Marion Cotillardnak éppen egy másik királynőt kellett legyőznie: Cate Blanchettet, az est egyik nagy vesztesét. Blanchettet ugyanis jelölték a legjobb női főszereplő kategóriára az Elisabeth – Az aranykorért, és a legjobb női mellékszereplőnek is, az Nem vagyok itt (I’m Not Here) című filmért, amelyben Bob Dylan egyik „megtestesülését” játszotta el. Ez utóbbi kategóriában azonban Tilda Swinton brit színésznő előzte őt meg. Marion Cotillard győzelme már csak azért is szenzáció, mert utoljára 1962-ben Sophia Loren kapta meg ezt az Oscart nem angolul beszélő film – Vittorio de Sica Egy asszony meg a lánya című alkotásának – főszereplőjeként, Amerikán kívüli jelölt pedig utoljára 1993-ban volt: Catherine Deneuve személyében az Indokínáért. A franciáknak amúgy is jó napjuk volt, mert a Piaf megkapta a legjobb smink Oscarját is, a legjobb rövidfilm kategóriában pedig Philippe Pollet-Villard nyert A zsebtolvajok Mozartja című filmmel. Ugyancsak az európai művészek dicsérete, hogy a Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya című film látványtervezői, az olasz Dante Ferretti és Francesca Lo Schiavo, valamint a legjobb eredeti filmzene szerzője, a szintén olasz Dario Marianelli vihetett haza Oscart. Bizonyos fokig európai a Walt Disney-produkcióban készült legjobb animációs film, a L’ecsó is, amelynek hőse egy párizsi étterem séfjévé lett patkány.
Első ízben nyert osztrák alkotás
A legjobb dokumentumfilmek között ezúttal nem sikerült rádupláznia az Oscarra 2002-es sikere, a Kóla, puska, sültkrumpli (Bowling for Columbine) után Michael Moore-nak az amerikai egészségügyet pellengérre állító Sickóval, mert egy afganisztáni taxisofőr meggyilkolásáról szóló film, a Taxi a sötétségbe (Taxi to the Dark Side) megelőzte.
Az Oscar-díjak történetében első ízben nyert a legjobb külföldi film kategóriájában osztrák alkotás. Stefan Ruzowitzy, a Pénzhamisítók (Die Falscher) rendezője azokról a második világháborús koncentrációs táborbeli foglyokról készített filmet, akiket a nácik hamis dollárok gyártására kényszerítettek életükért cserébe. Ruzowitzky számára a film egyfajta vezeklés is volt, mert nagyszülei náciszimpatizánsok voltak.
A rendező a díjátvételkor emlékeztetett arra, hogy annak idején hány nagyszerű osztrák származású rendező kénytelen volt elmenekülni hazájából a fasizmus elől, Billy Wildertől Fred Zinnemanig, akik aztán az amerikai filmművészetet gazdagították. A Pénzhamisítók egyébként némi előnnyel indult kategóriájában vetélytársaival, köztük Andrzej Wajda Katynjával szemben, mivel ez volt az öt film közül az egyetlen, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban forgalmaztak.
Aranyköpések a díjkiosztó Gálán
Az Oscar-gálák rendszerint alkalmat adnak a filmeseknek, hogy világra szóló bölcsességeket, jobb esetben szellemes, érzelmes mondatokat közöljenek a színpadon és azon kívül. Így volt ez most is a Los Angeles-i Kodak színházban. Tilda Swinton a szobrot amerikai ügynökének hátsó feléhez hasonlította, George Clooneyt pedig művészi nagyságáért magasztalta, azért, hogy milyen hitelesen tudott felmászni a falra a Batman és Robinban. Nem kevésbé volt pikírt Helen Mirren, aki úgy vélekedett, hogy „a nőknek szánt filmszerepek gyakran nem elég jók, ellenben a férfiszerepek mindig csodálatosak.” Marion Cotillard már a gála előtt bevallotta, hogy szinte semmit nem tudott Edith Piafról a dalain kívül, mindent a forgatás alatt fedezett fel a nagy sanzonénekesnőről. Amikor átvette a legjobb női alakítás Oscarját, sírva kiáltotta világgá: „Megváltoztattad az életemet”.
Javier Bardem köszönetet mondott a Coen fivéreknek, hogy elég őrültek voltak ahhoz, hogy a fejére varázsolják a világtörténelem legborzalmasabb frizuráját. Daniel Day-Lewis arról elmélkedett, hogy minden forgatás befejezése után „mélységes űrt” érez, mert amikor vége a munkának, sem a test, sem a lélek nem kész még arra, hogy kilépjen a szerepből. Joel Coen, aki a legjobb adaptált forgatókönyvdíját kapta fivérével, Ethannel közösen, úgy vélekedett, hogy a kitüntetés jó ízlésüket illeti: „Csak Homéroszt és Cormack McCarthyt adaptáltuk” – szerénykedett.
Gúnyosan a sztrájkról, a publikumról
Nemcsak a közönség, hanem a 98 éves híres látványtervező, Robert Boyle is meghatódott, amikor átvette az életmű-Oscart. Alfred Hitchcock egykori munkatársa, akinek a világ többek között a Madarak című film rémületes atmoszféráját köszönheti, így szólt: „Ez a díj az idős kor jó oldala. A többit nem ajánlom önöknek”. Jon Stewart, a gála házigazdája ironizált egy sort a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkján, „pszichopata gyilkosok Oscar-jelöléseiről” beszélve, de az amerikai elnökválasztási kampány is megkapta a magáét. „Normális körülmények között ha egy színes bőrűt vagy egy nőt látunk elnöknek, akkor hamarosan egy aszteroida fogja eltalálni a Szabadságszobrot” – mondta. Barack Obama és Hillary Clinton után odaszúrt a 71 éves republikánus jelöltnek, John McCainnek is: „Idén az Oscar 80 éves, így automatikusan előlép a republikánus párt első számú elnökjelöltjévé”. Stewart gonoszkodott egyet azzal kapcsolatban is, hogy az amerikai publikum nem igazán volt vevő az iraki háborúról szóló, a közelmúltban bemutatott filmekre. „Akkor sem vesszük le a műsorról ezeket a filmeket, nem hagyhatjuk, hogy a közönségnek legyen igaza”.
Az Oscar idei nyertesei
Legjobb film: Nem vénnek való vidék
Legjobb rendezés: Nem vénnek való vidék
Legjobb eredeti forgatókönyv: Juno
Legjobb adaptált forgatókönyv: Nem vénnek való vidék
Legjobb női főszereplő: Marion Cottilard (Piaf)
Legjobb férfi főszereplő: Daniel Day Lewis (Vérző olaj)
Legjobb női mellékszereplő: Tilda Swinton (Michael Clayton)
Legjobb férfi mellékszereplő: Javier Bardem (Nem vénnek való vidék)
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.