
Eger vára 1596-os ostromáról is szól az a most előkerült korabeli napló, amelyre véletlenül talált rá az anatóliai Konya város levéltárában az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, Günhan Börekçi, aki I. Szulejmán szigetvári ostromának történetét kutatta.
2014. október 15., 17:582014. október 15., 17:58
Börekçi, aki a Magyarországon is sugárzott Szulejmán című török tévésorozat szakértője is, azt mondta, miután megvizsgálta az oszmán nyelven íródott naplót, kiderült, hogy egy hivatalnok feljegyzéseit találta meg, aki önmagát „Gaibi”-ként, „Senkiként” emlegeti – írta a Heves megyei sajtó.
A katona a török hadsereg logisztikájával foglalkozott, és feljegyzésein keresztül végig követhető az 1596-os, 186 napos török hadjárat szinte minden részlete, állomása. A török hadsereg ennek a hadjáratnak a során foglalta el Eger várát.
A naplót vezető tiszt dolga volt a hadsereg ellátása, ezért írásából sok mindenre fény derül. „Gaibi nagyon sokat tudott a hadjáratról. Nemcsak a logisztikai problémákról ír, de feljegyzései révén betekinthetünk a katonák életébe, sőt, az is kiderül, hogy az éghajlathoz képest sokkal hűvösebb és esősebb ősz volt” – mondta Börekçi.
A naplóból az is kiderül, hogy Egerben szeptember 27-én, a hadjárat 100. napján került sor arra az aknatámadásra, amely aztán – feltehetően – a magyar végvár vesztét okozta. A kézirat hitelességét az is bizonyítja, hogy Gaibi „története\" megerősíti az eddigi információkat, ugyanakkor személyes élményei még inkább árnyalhatják a történészek ismereteit.
„A tiszt személyes hangvételű leírásai megcáfolják azt a téveszmét, hogy a törökök pusztítottak és fosztogattak a magyarországi hadjáratok alatt. Mivel volt pénzük, vásároltak a helyi földművesektől, ahol éppen jártak. A török katonák nem viselkedtek ellenségesen a magyarokkal, sőt tisztelték őket, derül ki az írásból\" – mondta el a Borsonline-nak Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, akit török kollégája keresett fel a szenzációs hírrel.
Börekçi annyira komolyan vette a kutatást, hogy nyáron végigjárta a hadjárat helyszíneit, hogy hiteles feljegyzéseket fűzhessen a naplóhoz. A szakember azt feltételezi, hogy rengeteg ilyen, még felfedezetlen dokumentum porosodhat a levéltárak polcain hazájában, és reméli, hogy hamarosan több kutató kezdi majd el feldolgozni a 16. századi történelmet.
Az egri várban szerdától péntekig Végvárkonferenciát rendeznek, itt tart majd előadást Günhan Börekçi is a felfedezéséről. Az eredeti naplót jelenleg az isztambuli egyetemen vizsgálják.
Szokatlan riasztás miatt vonult ki hétfőn késő este az aradi csendőrség: valamivel 23 óra a 112-es segélyhívószámon jelentette be egy férfi, hogy autója motorházteteje alatt egy kígyó bújt meg.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
szóljon hozzá!