Eger vára 1596-os ostromáról is szól az a most előkerült korabeli napló, amelyre véletlenül talált rá az anatóliai Konya város levéltárában az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, Günhan Börekçi, aki I. Szulejmán szigetvári ostromának történetét kutatta.
2014. október 15., 17:582014. október 15., 17:58
Börekçi, aki a Magyarországon is sugárzott Szulejmán című török tévésorozat szakértője is, azt mondta, miután megvizsgálta az oszmán nyelven íródott naplót, kiderült, hogy egy hivatalnok feljegyzéseit találta meg, aki önmagát „Gaibi”-ként, „Senkiként” emlegeti – írta a Heves megyei sajtó.
A katona a török hadsereg logisztikájával foglalkozott, és feljegyzésein keresztül végig követhető az 1596-os, 186 napos török hadjárat szinte minden részlete, állomása. A török hadsereg ennek a hadjáratnak a során foglalta el Eger várát.
A naplót vezető tiszt dolga volt a hadsereg ellátása, ezért írásából sok mindenre fény derül. „Gaibi nagyon sokat tudott a hadjáratról. Nemcsak a logisztikai problémákról ír, de feljegyzései révén betekinthetünk a katonák életébe, sőt, az is kiderül, hogy az éghajlathoz képest sokkal hűvösebb és esősebb ősz volt” – mondta Börekçi.
A naplóból az is kiderül, hogy Egerben szeptember 27-én, a hadjárat 100. napján került sor arra az aknatámadásra, amely aztán – feltehetően – a magyar végvár vesztét okozta. A kézirat hitelességét az is bizonyítja, hogy Gaibi „története\" megerősíti az eddigi információkat, ugyanakkor személyes élményei még inkább árnyalhatják a történészek ismereteit.
„A tiszt személyes hangvételű leírásai megcáfolják azt a téveszmét, hogy a törökök pusztítottak és fosztogattak a magyarországi hadjáratok alatt. Mivel volt pénzük, vásároltak a helyi földművesektől, ahol éppen jártak. A török katonák nem viselkedtek ellenségesen a magyarokkal, sőt tisztelték őket, derül ki az írásból\" – mondta el a Borsonline-nak Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, akit török kollégája keresett fel a szenzációs hírrel.
Börekçi annyira komolyan vette a kutatást, hogy nyáron végigjárta a hadjárat helyszíneit, hogy hiteles feljegyzéseket fűzhessen a naplóhoz. A szakember azt feltételezi, hogy rengeteg ilyen, még felfedezetlen dokumentum porosodhat a levéltárak polcain hazájában, és reméli, hogy hamarosan több kutató kezdi majd el feldolgozni a 16. századi történelmet.
Az egri várban szerdától péntekig Végvárkonferenciát rendeznek, itt tart majd előadást Günhan Börekçi is a felfedezéséről. Az eredeti naplót jelenleg az isztambuli egyetemen vizsgálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!