Fotó: Rostás Szabolcs
Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják. A törvény nem tiltja ezt Romániában, más országokban viszont egyértelmű szabályok érvényesek a termékek súlyára vonatkozóan.
A Romániában is tapasztalható zsugorinfláció – angol nevén shrinkflation – tulajdonképpen becsapja a vásárlót, aki azt hiszi, hogy ugyanannyi pénzt fizet ugyanazért a mennyiségért, mint korábban, holott valójában kisebb mennyiségért pengeti le az összeget. A gazdaságtanban a rejtett áremelés, vagyis
A módszert világszerte alkalmazzák a hosszan tartó inflációs időszakokban. Franciaországban például a szabályok szerint a gyártók kötelesek jól láthatóan felírni a címkére, hogy csökkentették a termék súlyát, Magyarországon a kormány januárban jelentette be, hogy új kormányrendeletben száll szembe a a rejtett áremeléssel, vagyis a zsugorinflációval. A világ egyes országaiban a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, hogy a termékük zsugorodott, Dél-Koreában például azok a gyártók, akik ezt nem tartják be, 3000 és 7500 dollár közötti bírságot kockáztatnak.
Romániában egyre inkább felfigyelnek a vásárlók a zsugorinflációra – írta a digi24 hírportál.
de hasonló „súlycsökkenés” egyes sajtok esetében is megfigyelhető. A jelek szerint Romániában a hatóságok nem törődnek a zsugorinfláció jelenségével. A hírportálnak nyilatkozó Cristian Păun, a bukaresti közgazdasági akadémia professzora kifejtette,
„A fogyasztó kötelessége, hogy saját érdekében tájékozott legyen” – hívta fel a figyelmet a professzor.
{K1}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!