Többet fizet, kevesebbet kap: a zsugorinfláció miatt is érdemes tudatos fogyasztóvá válni

•  Fotó: Rostás Szabolcs

Fotó: Rostás Szabolcs

Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják. A törvény nem tiltja ezt Romániában, más országokban viszont egyértelmű szabályok érvényesek a termékek súlyára vonatkozóan.

Kiss Judit

Krónika

2024. május 07., 18:182024. május 07., 18:18

A Romániában is tapasztalható zsugorinfláció – angol nevén shrinkflation – tulajdonképpen becsapja a vásárlót, aki azt hiszi, hogy ugyanannyi pénzt fizet ugyanazért a mennyiségért, mint korábban, holott valójában kisebb mennyiségért pengeti le az összeget. A gazdaságtanban a rejtett áremelés, vagyis

legrammozás az a folyamat, aminek során bizonyos termékeknek csökken a mérete, kiszerelése vagy mennyisége, új, kisebb kiszerelést kap a termék vagy minőségromlás tapasztalható, miközben a termék ára változatlan marad, vagy esetleg felárazzák.

A módszert világszerte alkalmazzák a hosszan tartó inflációs időszakokban. Franciaországban például a szabályok szerint a gyártók kötelesek jól láthatóan felírni a címkére, hogy csökkentették a termék súlyát, Magyarországon a kormány januárban jelentette be, hogy új kormányrendeletben száll szembe a a rejtett áremeléssel, vagyis a zsugorinflációval. A világ egyes országaiban a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, hogy a termékük zsugorodott, Dél-Koreában például azok a gyártók, akik ezt nem tartják be, 3000 és 7500 dollár közötti bírságot kockáztatnak.

Romániában egyre inkább felfigyelnek a vásárlók a zsugorinflációra – írta a digi24 hírportál.

Azt, hogy a romániai vásárló kevesebbet kap ugyanannyi pénzért, mint korábban, kideríthető az online szupermarketek katalógusaiban történő egyszerű kereséssel. Például kapható olyan nápolyi szelet, ami korábban 180 grammos volt, most pedig csupán 160 grammnyit kap a vásárló ugyanazért az összegért,

de hasonló „súlycsökkenés” egyes sajtok esetében is megfigyelhető. A jelek szerint Romániában a hatóságok nem törődnek a zsugorinfláció jelenségével. A hírportálnak nyilatkozó Cristian Păun, a bukaresti közgazdasági akadémia professzora kifejtette,

a vásárlónak óvatosnak és körültekintőnek kell lennie, nagyon meg kell néznie, hogy mit vásárol mennyiért.

„A fogyasztó kötelessége, hogy saját érdekében tájékozott legyen” – hívta fel a figyelmet a professzor.

{K1}

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Betilthatja az EU a füstszűrős és az e-cigarettát? – Brüsszel válaszolt

Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.

Betilthatja az EU a füstszűrős és az e-cigarettát? – Brüsszel válaszolt
2025. október 16., csütörtök

Hivatalos: vége a papíros beszállókártyáknak, digitálisra vált a Ryanair

Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.

Hivatalos: vége a papíros beszállókártyáknak, digitálisra vált a Ryanair
2025. október 16., csütörtök

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
2025. október 16., csütörtök

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

2025. október 15., szerda

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban

A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban
2025. október 14., kedd

Mit rejt a Z generáció filterezett mosolya?

A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.

Mit rejt a Z generáció filterezett mosolya?
2025. október 14., kedd

Románia a világ legstresszesebb országa a tanulóvezetők számára, Magyarország is „tiszta ideg”

Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.

Románia a világ legstresszesebb országa a tanulóvezetők számára, Magyarország is „tiszta ideg”
2025. október 14., kedd

„Élősúlyban” jelent meg egy sertés a szupermarket előtt

Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.

„Élősúlyban” jelent meg egy sertés a szupermarket előtt
2025. október 13., hétfő

Új EU-szabályok a biztonságosabb gyerekjátékokért

Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.

Új EU-szabályok a biztonságosabb gyerekjátékokért
2025. október 12., vasárnap

Miért válik trenddé a háztartásbeliség idealizálása politikai, gazdasági instabilitás idején?

Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.

Miért válik trenddé a háztartásbeliség idealizálása politikai, gazdasági instabilitás idején?
2025. október 11., szombat

Öt spórolási trükk, amivel Erdélyben is próbálkoznak a családok – de működnek-e?

Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.

Öt spórolási trükk, amivel Erdélyben is próbálkoznak a családok – de működnek-e?