Fotó: Rostás Szabolcs
Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják. A törvény nem tiltja ezt Romániában, más országokban viszont egyértelmű szabályok érvényesek a termékek súlyára vonatkozóan.
A Romániában is tapasztalható zsugorinfláció – angol nevén shrinkflation – tulajdonképpen becsapja a vásárlót, aki azt hiszi, hogy ugyanannyi pénzt fizet ugyanazért a mennyiségért, mint korábban, holott valójában kisebb mennyiségért pengeti le az összeget. A gazdaságtanban a rejtett áremelés, vagyis
A módszert világszerte alkalmazzák a hosszan tartó inflációs időszakokban. Franciaországban például a szabályok szerint a gyártók kötelesek jól láthatóan felírni a címkére, hogy csökkentették a termék súlyát, Magyarországon a kormány januárban jelentette be, hogy új kormányrendeletben száll szembe a a rejtett áremeléssel, vagyis a zsugorinflációval. A világ egyes országaiban a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, hogy a termékük zsugorodott, Dél-Koreában például azok a gyártók, akik ezt nem tartják be, 3000 és 7500 dollár közötti bírságot kockáztatnak.
Romániában egyre inkább felfigyelnek a vásárlók a zsugorinflációra – írta a digi24 hírportál.
de hasonló „súlycsökkenés” egyes sajtok esetében is megfigyelhető. A jelek szerint Romániában a hatóságok nem törődnek a zsugorinfláció jelenségével. A hírportálnak nyilatkozó Cristian Păun, a bukaresti közgazdasági akadémia professzora kifejtette,
„A fogyasztó kötelessége, hogy saját érdekében tájékozott legyen” – hívta fel a figyelmet a professzor.
{K1}
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
szóljon hozzá!