Fotó: Rostás Szabolcs
Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják. A törvény nem tiltja ezt Romániában, más országokban viszont egyértelmű szabályok érvényesek a termékek súlyára vonatkozóan.
A Romániában is tapasztalható zsugorinfláció – angol nevén shrinkflation – tulajdonképpen becsapja a vásárlót, aki azt hiszi, hogy ugyanannyi pénzt fizet ugyanazért a mennyiségért, mint korábban, holott valójában kisebb mennyiségért pengeti le az összeget. A gazdaságtanban a rejtett áremelés, vagyis
A módszert világszerte alkalmazzák a hosszan tartó inflációs időszakokban. Franciaországban például a szabályok szerint a gyártók kötelesek jól láthatóan felírni a címkére, hogy csökkentették a termék súlyát, Magyarországon a kormány januárban jelentette be, hogy új kormányrendeletben száll szembe a a rejtett áremeléssel, vagyis a zsugorinflációval. A világ egyes országaiban a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, hogy a termékük zsugorodott, Dél-Koreában például azok a gyártók, akik ezt nem tartják be, 3000 és 7500 dollár közötti bírságot kockáztatnak.
Romániában egyre inkább felfigyelnek a vásárlók a zsugorinflációra – írta a digi24 hírportál.
de hasonló „súlycsökkenés” egyes sajtok esetében is megfigyelhető. A jelek szerint Romániában a hatóságok nem törődnek a zsugorinfláció jelenségével. A hírportálnak nyilatkozó Cristian Păun, a bukaresti közgazdasági akadémia professzora kifejtette,
„A fogyasztó kötelessége, hogy saját érdekében tájékozott legyen” – hívta fel a figyelmet a professzor.
{K1}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokan kedvelik az ebben az időszakban kapható spárgát, amelynek zöld és fehér változata is megvásárolható májusban a nagyáruházakban, de kistermelőknél is.
Különleges színt hoz az erdélyi zenei palettára az Arrows of God, amely nemcsak zenél, hanem hitet is közvetít. Dalaik személyes megtapasztalásokból születnek, céljuk pedig, hogy bátorítsák a keresztény közösséget és megszólítsák a hit útját keresőket is.
Darázsfajt neveztek el Sir David Attenborough-ról, aki pénteken ünnepli századik születésnapját – jelentette be a londoni Természettudományi Múzeum (NHM).
A 31. KMDSZ-diáknapok idén is több tízezer fiatalt mozgatnak meg Kolozsváron: 61 csapat versenyez, miközben koncertek és tematikus programok várják az érdeklődőket. Az idei téma egy óriási lagzi, hangsúlyt kap a biztonságos szórakozás is.
Erdély nemcsak tájakban, történetekben és hagyományokban gazdag, hanem ízekben is. A Krónika most utóbbiakra kíváncsi: elindítjuk Zamatos Erdély fotópályázatunkat, amelyben olvasóink kedvenc erdélyi ételeiket mutathatják meg.
A Biztonságban szórakozni projekt keretében új kezdeményezés valósult meg, amely a tudatos és biztonságos szórakozás elősegítését tűzte ki célul. A 31. KMDSZ Diáknapokra való regisztrációnál a magyar opera pohárvédőket osztott ki a résztvevők számára.
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!