2010. március 11., 09:462010. március 11., 09:46
„A legidősebb hajóroncs korát 800 évesre becsülik, míg a többi a jelek szerint a 17–19. századból származik” – nyilatkozta Peter Norman, a svéd nemzeti örökségvédelmi testület képviselője. Mint megjegyezte, a leletek érdekesek lehetnek, ám a szakemberek eddig csupán a hajókról készült felvételeket látták. A szakemberek szerint egy részük teljesen ép lehet. A Balti-tenger hullámsírjában hajóroncsok ezreit fedezték már fel: egyaránt akad köztük középkori, s olyan, amely a 20. században, a két világháború során süllyedt a mélybe. A leletgazdagság azzal magyarázható, hogy itt nem honosak a tengeri férgek, amelyek másutt a hajóroncsok faanyagát pusztítják el.
A leghíresebb felfedezés a Vasa svéd sorhajó volt, melyet 1626– 1628 között építettek II. Gusztáv Adolf megrendelésére, s amely 1628. augusztus 10-én, első útján süllyedt el. 1961-ben emelték ki a stockholmi kikötőben, 333 évvel azután, hogy elnyelték a hullámok. A mostani roncsokat a gázvezetéket építő Nord Stream konzorcium szakemberei fedezték fel Gotland-szigetétől keletre, amikor a tengerfenéket vizsgálták. Svéd tengeri régészek elemezték a hajóroncsokról készített felvételeket, s arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg jelentős történelmi értéket képviselnek. „A hajók rakománya, a roncsokban talált tárgyak sokat elárulhatnak az adott korok mindennapjairól” – vélekedett Peter Norman. A tizenkét hajó a svéd gazdasági övezetben van, ám nem esik bele a gázvezeték tervezett nyomvonalába.
A Nord Stream, amely áprilisban kezdi meg a gázvezeték építését, ígérete szerint meg kíván bizonyosodni arról, hogy a munkálatok nem károsítják a hajóroncsokat. Három hajótest teljesen ép, a roncsok fejjel lefelé, 130 méter mélységben nyugszanak. Jelenleg még nem eldöntött, hogy bármelyik roncsot kiemelik-e, ám a svéd örökségvédelmi testület reményei szerint sikerül búvárokkal átkutattatni őket. Bár, mint Peter Norman megjegyezte, a hajóroncsok olyan mélységben vannak, amely a kutatás igen korszerű és költséges technika alkalmazását kívánja.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.