2010. március 11., 09:462010. március 11., 09:46
„A legidősebb hajóroncs korát 800 évesre becsülik, míg a többi a jelek szerint a 17–19. századból származik” – nyilatkozta Peter Norman, a svéd nemzeti örökségvédelmi testület képviselője. Mint megjegyezte, a leletek érdekesek lehetnek, ám a szakemberek eddig csupán a hajókról készült felvételeket látták. A szakemberek szerint egy részük teljesen ép lehet. A Balti-tenger hullámsírjában hajóroncsok ezreit fedezték már fel: egyaránt akad köztük középkori, s olyan, amely a 20. században, a két világháború során süllyedt a mélybe. A leletgazdagság azzal magyarázható, hogy itt nem honosak a tengeri férgek, amelyek másutt a hajóroncsok faanyagát pusztítják el.
A leghíresebb felfedezés a Vasa svéd sorhajó volt, melyet 1626– 1628 között építettek II. Gusztáv Adolf megrendelésére, s amely 1628. augusztus 10-én, első útján süllyedt el. 1961-ben emelték ki a stockholmi kikötőben, 333 évvel azután, hogy elnyelték a hullámok. A mostani roncsokat a gázvezetéket építő Nord Stream konzorcium szakemberei fedezték fel Gotland-szigetétől keletre, amikor a tengerfenéket vizsgálták. Svéd tengeri régészek elemezték a hajóroncsokról készített felvételeket, s arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg jelentős történelmi értéket képviselnek. „A hajók rakománya, a roncsokban talált tárgyak sokat elárulhatnak az adott korok mindennapjairól” – vélekedett Peter Norman. A tizenkét hajó a svéd gazdasági övezetben van, ám nem esik bele a gázvezeték tervezett nyomvonalába.
A Nord Stream, amely áprilisban kezdi meg a gázvezeték építését, ígérete szerint meg kíván bizonyosodni arról, hogy a munkálatok nem károsítják a hajóroncsokat. Három hajótest teljesen ép, a roncsok fejjel lefelé, 130 méter mélységben nyugszanak. Jelenleg még nem eldöntött, hogy bármelyik roncsot kiemelik-e, ám a svéd örökségvédelmi testület reményei szerint sikerül búvárokkal átkutattatni őket. Bár, mint Peter Norman megjegyezte, a hajóroncsok olyan mélységben vannak, amely a kutatás igen korszerű és költséges technika alkalmazását kívánja.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.