
Fotó: erwan martin
Több mint félmillió látogatója volt tavaly a törcsvári kastélynak, amely főként a Drakula-legenda miatt közkedvelt a turisták körében.
2015. január 15., 17:102015. január 15., 17:10
Alexandru Priscu, a kastély igazgatóságának egyik képviselője elmondta, tavaly 560 ezer turista látogatta meg a Brassótól mintegy 30 kilométerre fekvő kastélyt, ami 8 százalékos növekedést jelent a 2013-as évhez képest. A turisták 63 százaléka külföldi volt – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy az utóbbi időben javult Románia külföldi megítélése, ezért is nőtt a látogatók száma, de a kastélyt is jobban reklámozzák, január végén a stuttgarti nemzetközi turisztikai vásáron fogják népszerűsíteni.
A törcsvári „Drakula-kastély\" Románia egyik legnépszerűbb műemléke. Priscu szerint a romániai múzeumok közül a harmadik leglátogatottabb ilyen kulturális létesítmény, mert csak a bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeumnak és a – szintén a fővárosban található – Dimitrie Gusti Falumúzeumnak van több látogatója. Ugyanakkor a belépőkből származó bevétel tekintetében az első helyen állnak. A törcsvári kastélyba egy belépő 30 lejbe kerül, ami magas árnak számít a többi múzeumhoz képest.
A kastély, amelyben múzeum található, főként azért vonzó a külföldi turistáknak, mert kapcsolatba hozzák a Drakula néven elhíresült Vlad Tepes román fejedelemmel. A hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda ezen a vidéken élt a 15. században, és a fáma szerint néhány hónapig a kastélyban raboskodott. Bram Stoker róla mintázta híres hősét, Drakula grófot, akinek halhatatlanságához a Christoper Lee főszereplésével forgatott filmek is hozzájárultak.
Az először 1377-ben említett várkastélyt Brassó polgárai építtették a város védelmére. A 20. század elején a város Mária román királynénak, Habsburg Domokos nagyanyjának ajándékozta, a kommunizmus idején államosították, majd visszakapták az egykori tulajdonosok leszármazottai, és 2009 óta ők működtetik.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!