
A netes átverések áldozatainak többségét sms-sel csalták lépre a csalók
Fotó: Illusztráció: Pixabay
Csak tavaly egy billió, vagyis 1000 milliárd dollárt is meghaladó értékben adtak pénzt az átverések áldozatai netes csalóknak, akik sms-ben vagy olyan platformokon garázdálkodnak, mint a WhatsApp, az Instagram vagy a Gmail. Bár a legfejlettebb országok – többek között az Egyesült Államok és Svájc – polgárai veszítik a legtöbb pénzt, a romániaiak is szerepelnek a becsapottak listáján.
2025. február 07., 18:442025. február 07., 18:44
A Nemzetközi Csalás Elleni Szövetség (GASA) jelentése szerint csak 2024-ben világszerte 1,03 billió dollár tűnt el a netes átverések áldozatainak a számláiról. Míg az egy áldozatra jutó becsült átlagos veszteség a gazdagabb országokban – például az Egyesült Államokban (3520 dollár/áldozat) és Dániában (3067 dollár) volt a legmagasabb –,
ami Olaszországgal egy szinten van, és Lengyelország (440 dollár) vagy Belgium (381 dollár) előtt áll.

Szilveszteri zanzibári utazások ígéretével vert át turistákat egy szatmári cég. Az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) azt tanácsolja a turistáknak, hogy csak engedéllyel rendelkező utazási irodákat vegyenek igénybe, hogy ne legyen átverés.
A GASA szerint a fejlődő országokban nagyobb az átverések gazdasági hatása: Pakisztán a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékát, Kenya és Dél-Afrika pedig 3,6 százalékát, illetve 3,4 százalékát veszítette el a csalások miatt. Összehasonlításképpen Franciaországban és Németországban a veszteségek a GDP 0,2 százaléka körül mozogtak.
22 százalékuk meg sem próbálta, 59 százalékuk azt állítja, hogy megpróbálta, de sikertelenül, 70 százalékuk pedig még a rendőrségen sem jelentette a csalást.

Egy nagyszebeni férfi 12 000 eurónyi kriptovalutával lett szegényebb, miután rákattintott egy SMS-ben kapott linkre. A rendőrség óvatosságra inti a lakosságot a kriptovalutás átverésekkel kapcsolatban.
Romániában ez az arány 15 százalék, ami az egyik legalacsonyabb az elemzett országok közül. Belgiumban, Malajziában és Thaiföldön a legnagyobb eközben a kockázat, hogy az egyszer átvertek ismételten áldozattá válnak. Az Economica.net gazdasági portál által ismertetett elemzés szerint a világ lakosságának közel fele hetente legalább egyszer szembesül csalási kísérlettel.

A magukat az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) alkalmazottainak kiadó telefonos csalókra figyelmeztet az intézmény egy pénteki Facebook-bejegyzésben.
amelyeket az esetek több mint 60 százalékában szorosan követ a telefonhívás.

A közösségi oldalakon terjedő újabb csalási módszerre hívja fel a figyelmet a rendőrség egy vasárnapi közleményben.
Az elemzés szerzői azt is megjegyzik, hogy a csalások csaknem fele kevesebb mint egy nappal a kapcsolatfelvétel után történik, és mindössze 3 százalékuk több mint egy évvel a megkeresés után. A vásárlási csalások és a hamis befektetések a hackerek által leggyakrabban alkalmazott pénzlopási formák közé tartoznak. Ezeket követi a személyazonosság-lopás, a hamis álláshirdetések és a nem valós jótékonysági akciók.
Az elemzés készítői több mint 58 000 személy válaszait vették górcső alá 42 országból, köztük Romániából.

Facebookos hirdetés alapján talált rá egy nyugdíjas arra a „befektetési lehetőségre”, amelyik részvények vásárlásával kínálta a befektetett összeg gyors és kockázatmentes megsokszorozását. Ehhez képest minden megtakarítását elveszítette.
Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
szóljon hozzá!