
2009. április 17., 13:302009. április 17., 13:30
A kiállítást azokból a tárgyakból állították össze, amelyeket Joszip Broz Titónak, Jugoszlávia második világháborús felszabadítójának, majd 1980-ban bekövetkezett haláláig korlátlan hatalmú vezetőjének adtak magánszemélyek, vállalatok és különböző szervezetek. Mindenki igyekezett a maga legjobb tudása szerint kedveskedni a kommunista vezetőnek: a titogradi (ma Podgorica, Montenegró fővárosa) halászok egy közel két méter hosszú, kitömött pisztrángot ajándékoztak a marsallnak, hídépítők alkotásuk kicsinyített mását küldték el neki, míg egy nőszervezet ruhákkal ajándékozta meg.
„Az ajándékok többségét születésnapjára kapta” – emlékeztet Marina Dokmanovic, a kiállítás biztosa. Tito születésnapját, május 25-ét „az ifjúság napjává” nyilvánították az egykori Jugoszláviában. Minden évben ilyenkor nagyszabású gyűlést tartottak egy belgrádi stadionban, amelyen ünnepélyesen átadtak az elnöknek egy, az ország testvériségét és egységét jelképező stafétabotot, és amely kézről kézre járt Jugoszlávia egész területén. A kiállításon több ilyen stafétabot látható, ezek az ajándékozók tevékenységét, a mezőgazdaságot, a könyvkiadást, az ipart szimbolizálják.
Sokan látogatják a kiállítást a volt jugoszláv köztársaságokból, főleg Szlovéniából és Macedóniából. A nézők reakciói nemzedékek szerint oszlanak meg: az idősebbek csodálattal és nosztalgiával tekintenek az emléktárgyakra, a fiatalok gyakran mosolyogva mennek végig a tárlaton. Az egyik kiállítóteremben, ahol Titót dicsőítő zene szól, testőrségének két egykori tagja fekete-fehér filmeket néz az ország háború utáni újjáépítéséről, gyermekek és fiatalok elragadtatott beszámolóival. „Mindenkit lenyűgözött. Ilyen ember nem lesz többé” – mondja a nyolcvanas éveiben járó Simo, aki sokáig szolgált Tito testőrségében.
„Szórakoztatónak tartom ezeket a tárgyakat, őszinte naivitással alkották őket. Látszik, hogy nagy erőfeszítéseket tettek, de az eredmény elég komikus” – mondja az egyetemi hallgató Maja, aki dédnagyanyja Titóról szóló történetein nőtt fel, majd megáll egy másfél méter magas kerámiaváza előtt, amelyen a jugoszláv vezető virágokkal ékesített portréja látható. „Nem giccs ez?” – kérdezi mosolyogva.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.