
2009. április 17., 13:302009. április 17., 13:30
A kiállítást azokból a tárgyakból állították össze, amelyeket Joszip Broz Titónak, Jugoszlávia második világháborús felszabadítójának, majd 1980-ban bekövetkezett haláláig korlátlan hatalmú vezetőjének adtak magánszemélyek, vállalatok és különböző szervezetek. Mindenki igyekezett a maga legjobb tudása szerint kedveskedni a kommunista vezetőnek: a titogradi (ma Podgorica, Montenegró fővárosa) halászok egy közel két méter hosszú, kitömött pisztrángot ajándékoztak a marsallnak, hídépítők alkotásuk kicsinyített mását küldték el neki, míg egy nőszervezet ruhákkal ajándékozta meg.
„Az ajándékok többségét születésnapjára kapta” – emlékeztet Marina Dokmanovic, a kiállítás biztosa. Tito születésnapját, május 25-ét „az ifjúság napjává” nyilvánították az egykori Jugoszláviában. Minden évben ilyenkor nagyszabású gyűlést tartottak egy belgrádi stadionban, amelyen ünnepélyesen átadtak az elnöknek egy, az ország testvériségét és egységét jelképező stafétabotot, és amely kézről kézre járt Jugoszlávia egész területén. A kiállításon több ilyen stafétabot látható, ezek az ajándékozók tevékenységét, a mezőgazdaságot, a könyvkiadást, az ipart szimbolizálják.
Sokan látogatják a kiállítást a volt jugoszláv köztársaságokból, főleg Szlovéniából és Macedóniából. A nézők reakciói nemzedékek szerint oszlanak meg: az idősebbek csodálattal és nosztalgiával tekintenek az emléktárgyakra, a fiatalok gyakran mosolyogva mennek végig a tárlaton. Az egyik kiállítóteremben, ahol Titót dicsőítő zene szól, testőrségének két egykori tagja fekete-fehér filmeket néz az ország háború utáni újjáépítéséről, gyermekek és fiatalok elragadtatott beszámolóival. „Mindenkit lenyűgözött. Ilyen ember nem lesz többé” – mondja a nyolcvanas éveiben járó Simo, aki sokáig szolgált Tito testőrségében.
„Szórakoztatónak tartom ezeket a tárgyakat, őszinte naivitással alkották őket. Látszik, hogy nagy erőfeszítéseket tettek, de az eredmény elég komikus” – mondja az egyetemi hallgató Maja, aki dédnagyanyja Titóról szóló történetein nőtt fel, majd megáll egy másfél méter magas kerámiaváza előtt, amelyen a jugoszláv vezető virágokkal ékesített portréja látható. „Nem giccs ez?” – kérdezi mosolyogva.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.