
Fotó: Antal Erika
Teleki Sámuel Afrika-kutató tudós halálának 100. évfordulójára emlékeztek hétvégén Marosvásárhelyen a Borsos Tamás Egyesület és a Teleki–Bolyai Könyvtár szervezésében. Az esemény meghívott előadója dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója volt.
2016. június 05., 19:462016. június 05., 19:46
Sáromberkéről indult és Sáromberkére tért vissza az a tudós Teleki Sámuel, akit Samuként szoktak emlegetni, hogy megkülönböztessék a könyvtáralapító kancellártól, dédnagyapjától, Teleki Sámueltől. Kubassek János, aki az 1980-as években végigjárta a Magyar Tudományos Afrika Expedíció tagjaként azt az utat, amit Telekiék is megtettek a 19. század végén, olyan virtuális utazásra invitálta a Teleki Tékában összegyűlt közönséget, amelyben a 19. századi és a 20. századi múlttal és a jelenlegi Afrikával ismerkedhettek meg.
Gróf Teleki Sámuel afrikai útja nem csupán vadászati kaland volt, annál sokkal több, hiszen ottjárta előtt a kontinens nagy része fehér folt volt a térképen – mutatott rá az előadó. A magyar gróf és az osztrák tengerészhadnagy, Ludwig von Höhnel 1887 februárjában 400 teherhordóval indult útnak Tanzániában, a Ruvu folyó mentén. Ehhez az úthoz nemcsak kitűnő fizikai erőnlétre volt szükség, de jó szervezőkészségre is, hiszen nemcsak a teherhordók között kellett fegyelmet tartani, de az út minden lépését pontosan megtervezni, hiszen életek múlhattak azon, ha valami nem megfelelően működött. Hasonlóképpen az 1987–88-as expedíció résztvevői számára sem volt kevésbé nehéz az út. Például egy éjjel az esőerdőben sátoroztak, és csak másnap tudták meg, hogy mekkora szerencséjük volt, hogy nem bántották őket a leopárdok.
Kubassek mesélt arról is, hogy mi minden változott a Telekiék expedíciója és a magyar kutatócsoport útja közötti időszakban. A legszegényebbek minden apróságnak tudnak örvendeni manapság is – mutatott rá az előadó, aki gorillával és páviánnal is találkozott. Míg az egyik ragadozó, Afrika legnagyobb majma, a másik arról híres, hogy minden mozdítható tárgyat eltulajdonít. A benzinkutak nagyon nagy távolságra vannak egymástól, ha egyáltalán vannak, a vizet az ottlakók nyolc-tíz kilométeres távolságról szállítják a fejükön, gyalog, miközben hangosan énekelnek. Az európaiaknak, akik gyarmatosítóként érkeztek a fekete kontinensre, nagyon rossz a megítélésük Afrikában. Telekiéket viszont tudósként tisztelték, pozitívan ítélték meg, így a róla elnevezett tó, tűzhányó vagy a növények nevét is megőrizték.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
szóljon hozzá!