
Fotó: Antal Erika
Teleki Sámuel Afrika-kutató tudós halálának 100. évfordulójára emlékeztek hétvégén Marosvásárhelyen a Borsos Tamás Egyesület és a Teleki–Bolyai Könyvtár szervezésében. Az esemény meghívott előadója dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója volt.
2016. június 05., 19:462016. június 05., 19:46
Sáromberkéről indult és Sáromberkére tért vissza az a tudós Teleki Sámuel, akit Samuként szoktak emlegetni, hogy megkülönböztessék a könyvtáralapító kancellártól, dédnagyapjától, Teleki Sámueltől. Kubassek János, aki az 1980-as években végigjárta a Magyar Tudományos Afrika Expedíció tagjaként azt az utat, amit Telekiék is megtettek a 19. század végén, olyan virtuális utazásra invitálta a Teleki Tékában összegyűlt közönséget, amelyben a 19. századi és a 20. századi múlttal és a jelenlegi Afrikával ismerkedhettek meg.
Gróf Teleki Sámuel afrikai útja nem csupán vadászati kaland volt, annál sokkal több, hiszen ottjárta előtt a kontinens nagy része fehér folt volt a térképen – mutatott rá az előadó. A magyar gróf és az osztrák tengerészhadnagy, Ludwig von Höhnel 1887 februárjában 400 teherhordóval indult útnak Tanzániában, a Ruvu folyó mentén. Ehhez az úthoz nemcsak kitűnő fizikai erőnlétre volt szükség, de jó szervezőkészségre is, hiszen nemcsak a teherhordók között kellett fegyelmet tartani, de az út minden lépését pontosan megtervezni, hiszen életek múlhattak azon, ha valami nem megfelelően működött. Hasonlóképpen az 1987–88-as expedíció résztvevői számára sem volt kevésbé nehéz az út. Például egy éjjel az esőerdőben sátoroztak, és csak másnap tudták meg, hogy mekkora szerencséjük volt, hogy nem bántották őket a leopárdok.
Kubassek mesélt arról is, hogy mi minden változott a Telekiék expedíciója és a magyar kutatócsoport útja közötti időszakban. A legszegényebbek minden apróságnak tudnak örvendeni manapság is – mutatott rá az előadó, aki gorillával és páviánnal is találkozott. Míg az egyik ragadozó, Afrika legnagyobb majma, a másik arról híres, hogy minden mozdítható tárgyat eltulajdonít. A benzinkutak nagyon nagy távolságra vannak egymástól, ha egyáltalán vannak, a vizet az ottlakók nyolc-tíz kilométeres távolságról szállítják a fejükön, gyalog, miközben hangosan énekelnek. Az európaiaknak, akik gyarmatosítóként érkeztek a fekete kontinensre, nagyon rossz a megítélésük Afrikában. Telekiéket viszont tudósként tisztelték, pozitívan ítélték meg, így a róla elnevezett tó, tűzhányó vagy a növények nevét is megőrizték.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
szóljon hozzá!