Fotó: A szerző felvétele
2011. október 21., 09:352011. október 21., 09:35
A terem egyik sarkában szekér, tele ócskavassal, a hevenyészett drótkerítésen színes gyerekruhák száradnak, a másik sarokban főzőkályha, kredenc, lyukas cipő, mosdótál, szemben a téglavetés folyamata képekben, a kupacokban föld és kiégetett, piros cigánytégla. Ez volt látható a múzeum legújabb, A sár mesterei. Téglavető cigányok című néprajzi kiállításán. A múzeum székelyföldi cigányokkal foglalkozó tematikus rendezvénysorozatot szervezett, a tárlat megnyitása előtt A cigányok Székelyföldön.
Történelem, hagyomány, életmód című tudományos konferenciára került sor, majd bemutatták Vargyasi Levente téglavetőkről forgatott dokumentumfilmjét. Vargha Mihály múzeumigazgató megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a rendhagyó kiállítás beilleszkedik az intézmény törekvéseibe, hogy a nézők ne csak tárgyakat lássanak, hanem folyamatokkal ismerkedhessenek meg. Pozsony Ferenc, a kolozsvári magyar néprajz és antropológia tanszék tanára ismertette, hogy az értelmiség a 18. században fedezi fel a cigányság sajátos értékrendjét, nyelvjárásában a szanszkrit elemeket, majd a 19. században a cigányság zenéjére, kultúrájára figyel fel a világ. A cigányság tárgyi kultúráját csak a 20. század második felében kezdik kutatni, hiszen a romák a döbbenetesen gazdag szellemi kultúra mellett viszonylag szegényes, de nem értéktelen tárgyi kultúrával rendelkeznek, mondta a kutató.
A cigányok a magyarok által felhagyott kézművesmesterségeket folytatták, kihasználva a gazdasági réseket, kosarat fontak, fakanalat, rostát, gerebent készítettek, vagy téglát vetettek. Kinda István néprajzkutató, a kiállítás kurátora elmondta, 2005-től a Székely Nemzeti Múzeum munkatársaként önálló kutatási programot indított, Nagyborosnyón tanulmányozta a téglavetés mesterségét, tanulmányokban, előadásokon közölte a többéves vizsgálat eredményét, és végül ezen a kiállításon mutatta be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok