Fotó: A szerző felvétele
2011. október 21., 09:352011. október 21., 09:35
A terem egyik sarkában szekér, tele ócskavassal, a hevenyészett drótkerítésen színes gyerekruhák száradnak, a másik sarokban főzőkályha, kredenc, lyukas cipő, mosdótál, szemben a téglavetés folyamata képekben, a kupacokban föld és kiégetett, piros cigánytégla. Ez volt látható a múzeum legújabb, A sár mesterei. Téglavető cigányok című néprajzi kiállításán. A múzeum székelyföldi cigányokkal foglalkozó tematikus rendezvénysorozatot szervezett, a tárlat megnyitása előtt A cigányok Székelyföldön.
Történelem, hagyomány, életmód című tudományos konferenciára került sor, majd bemutatták Vargyasi Levente téglavetőkről forgatott dokumentumfilmjét. Vargha Mihály múzeumigazgató megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a rendhagyó kiállítás beilleszkedik az intézmény törekvéseibe, hogy a nézők ne csak tárgyakat lássanak, hanem folyamatokkal ismerkedhessenek meg. Pozsony Ferenc, a kolozsvári magyar néprajz és antropológia tanszék tanára ismertette, hogy az értelmiség a 18. században fedezi fel a cigányság sajátos értékrendjét, nyelvjárásában a szanszkrit elemeket, majd a 19. században a cigányság zenéjére, kultúrájára figyel fel a világ. A cigányság tárgyi kultúráját csak a 20. század második felében kezdik kutatni, hiszen a romák a döbbenetesen gazdag szellemi kultúra mellett viszonylag szegényes, de nem értéktelen tárgyi kultúrával rendelkeznek, mondta a kutató.
A cigányok a magyarok által felhagyott kézművesmesterségeket folytatták, kihasználva a gazdasági réseket, kosarat fontak, fakanalat, rostát, gerebent készítettek, vagy téglát vetettek. Kinda István néprajzkutató, a kiállítás kurátora elmondta, 2005-től a Székely Nemzeti Múzeum munkatársaként önálló kutatási programot indított, Nagyborosnyón tanulmányozta a téglavetés mesterségét, tanulmányokban, előadásokon közölte a többéves vizsgálat eredményét, és végül ezen a kiállításon mutatta be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
Látogatottsági adatok