Fotó: A szerző felvétele
2011. október 21., 09:352011. október 21., 09:35
A terem egyik sarkában szekér, tele ócskavassal, a hevenyészett drótkerítésen színes gyerekruhák száradnak, a másik sarokban főzőkályha, kredenc, lyukas cipő, mosdótál, szemben a téglavetés folyamata képekben, a kupacokban föld és kiégetett, piros cigánytégla. Ez volt látható a múzeum legújabb, A sár mesterei. Téglavető cigányok című néprajzi kiállításán. A múzeum székelyföldi cigányokkal foglalkozó tematikus rendezvénysorozatot szervezett, a tárlat megnyitása előtt A cigányok Székelyföldön.
Történelem, hagyomány, életmód című tudományos konferenciára került sor, majd bemutatták Vargyasi Levente téglavetőkről forgatott dokumentumfilmjét. Vargha Mihály múzeumigazgató megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a rendhagyó kiállítás beilleszkedik az intézmény törekvéseibe, hogy a nézők ne csak tárgyakat lássanak, hanem folyamatokkal ismerkedhessenek meg. Pozsony Ferenc, a kolozsvári magyar néprajz és antropológia tanszék tanára ismertette, hogy az értelmiség a 18. században fedezi fel a cigányság sajátos értékrendjét, nyelvjárásában a szanszkrit elemeket, majd a 19. században a cigányság zenéjére, kultúrájára figyel fel a világ. A cigányság tárgyi kultúráját csak a 20. század második felében kezdik kutatni, hiszen a romák a döbbenetesen gazdag szellemi kultúra mellett viszonylag szegényes, de nem értéktelen tárgyi kultúrával rendelkeznek, mondta a kutató.
A cigányok a magyarok által felhagyott kézművesmesterségeket folytatták, kihasználva a gazdasági réseket, kosarat fontak, fakanalat, rostát, gerebent készítettek, vagy téglát vetettek. Kinda István néprajzkutató, a kiállítás kurátora elmondta, 2005-től a Székely Nemzeti Múzeum munkatársaként önálló kutatási programot indított, Nagyborosnyón tanulmányozta a téglavetés mesterségét, tanulmányokban, előadásokon közölte a többéves vizsgálat eredményét, és végül ezen a kiállításon mutatta be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Látogatottsági adatok