
Fotó: Facebook/Sonrisa Dance Center
Első helyen végzett az első alkalommal Bukarestben szervezett országos kizombakongresszuson partnerével Borzási Judit gyergyószentmiklósi születésű, Kolozsváron élő versenytáncos. Az országos versenyen elért sikerről, jövőbeli terveiről számolt be a Krónikának.
2017. szeptember 03., 17:052017. szeptember 03., 17:05
– Mikor kezdtél el tánccal, ennek oktatásával foglalkozni?
– Gyermekkoromban nagyon sportos megjelenésem volt, és amikor anyukám elsőáldozáskor megvette az első magas sarkú cipőmet, én visszautasítottam. Anyukám nagyon megijedt, hogy mi lesz velem, hogy lesz ebből a „leánykából” nő? Ekkor jött az ötlete, hogy a kultúrház igazgatójaként helyet ajánl fel egy tánctanárnak, és körülbelül kilencéves koromban beíratott az órákra.
Tizennégy éves koromban feljöttem Kolozsvárra líceumba, elkezdtem sporttáncra járni. Majd kimentem Dániába tanulni, elnyertem egy ösztöndíjat Ausztráliába, ahol fél évig az egyetem mellett jártam táncolni, és ekkor felfedezett egy táncstúdió, kétéves szerződést ajánlott, tanítanom kellett, valamint ők is kiképeztek engem tanárnak. Még két évig dolgoztam Ausztráliában, ahol találkoztam egy ott letelepedett magyar táncossal, és együtt részt vettünk két világbajnokságon, az egyiken negyedik, a másikon második helyezettek lettünk.
– A táncoktatás mellett gyakran részt veszel versenyeken, milyen érzéssel tölt el a mostani siker?
– Önbizalmat adott ez a verseny, egy „löketet”, hogy nekifussunk a világbajnokságnak, ahol Romániát képviselnénk.
Viszont az AfricAdancar nevű nemzetközi versenyt jövő év júniusában már tizedik alkalommal szervezik meg Portugáliában. A kizomba műfaj az 1980-as években Afrikában, a portugál gyarmatokon alakult ki, vezetéstechnikájában az argentin tangóhoz hasonlítható leginkább.
Fotó: Facebook
– Az országos versenyen milyen szempontok alapján értékelték a táncotokat?
– Az első részben saját koreográfia alapján táncoltunk, a második pedig szabadtánc. Az utóbbit úgy kell elképzelni, hogy nem tudjuk milyen zenére fogunk majd táncolni, csak annyi ismeretes, hogy afrikai kizomba lesz.
Ezt a gyors reakciót figyelik a versenyen, hogy mennyire jól tudunk improvizálni.
– A szabadtáncban vagy önmagában egy fellépésen mennyire fontos, hogy a partnereddel összhangban legyetek, jól ismerjétek egymást?
- Amikor az ember ezt profi szinten űzi, nagyon fontos, hogy össze legyen szokva a partnerével.
Ezeknél a táncoknál hozzászoktunk, hogy bárki bárkivel tud táncolni, ennek ellenére nem váltogatjuk gyakran a táncpartnerünket, mert elég sok energiát belefektetünk abba, hogy megszokjuk egymás stílusát. A jelenlegi partneremmel, Paul Bucurral már két éve táncolunk együtt.
– Mennyire szükséges a versenyképességhez a jó kondíció, edzés, egészséges táplálkozás?
– Ha versenyszinten akarom űzni a táncot, akkor mindenképp szükséges a jó kondíció. Általában olyan sokat táncolok, hogy mellette nem mindig marad időm konditerembe járni, de azért szükséges, hogy vigyázzak magamra.
– Kialakítottál már magadnak egy sajátos étrendet?
– Nem mondhatom azt, hogy sajátos, de azért megnézem, hogy mit eszem. Például Mc Donalds-termékeket már egyáltalán nem eszem, és figyelek arra, hogy elég proteint vigyek be a szervezetembe, illetve igyekszem könnyű ételeket fogyasztani.
Fotó: Facebook
– Melyek a hosszú távú terveid, meddig szeretnél a táncparketten „maradni”?
– Gyermekkoromba sokan mondták azt, hogy valami komolyabbal kellene foglalkoznom, és annak idején én sem láttam a táncnak egy olyan verzióját, amiből meg lehet élni, de Ausztráliában megváltozott a véleményem. Én nagyon szeretek edzeni, tanítani másokat, sokáig szeretném ezt folytatni.
A partneremmel való fellépéseket is nagyon szeretem, de ennek valószínűleg van egy korhatára, tehát amíg erőben vagyok, addig szeretném ezt a lehetőséget minél jobban kihasználni. A versenyekre pedig nem feltétlenül megélhetési lehetőségként tekintek, inkább a saját szintünk teszteléseként.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!