
Közel 13 ezer romániai született a mindössze négyévenként bekövetkező február 29-én. Az év többi napján átlagosan 53 ezren ünneplik a születésnapjukat hazánkban, annak esélye, hogy valaki február 29-én szülessen, egy az 1461-hez – olvasható a News.ro-n.
2016. február 29., 19:192016. február 29., 19:19
Az egész pontosan 12622 romániai közül 6412 nő – közölte a belügyminisztérium lakosságnyilvántartási igazgatósága. A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz a szokásosnál, azért, hogy a naptárt összhangba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy az évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz „szökőnapos év”).
Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest.
Ha időnként beillesztünk egy plusznapot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható. A szökőnapokat – melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával – nem szabad összetéveszteni a szökőmásodpercekkel vagy „ugrómásodpercekkel\", amelyek az órát hozzák összhangba a nap hosszával.
Szökőév minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek a 400-zal osztható évek, a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. Ez alapján tehát szökőév 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300.
A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. Az ilyen éveket nevezzük szökőévnek, ám az úgynevezett szökőnap mégsem a toldaléknap, február 29-e, mint arra többnyire gondolnánk, hanem február 24. napja.
Ennek az első látásra szokatlan számításnak szintén az ókorba nyúlnak vissza a gyökerei, ami a nagy római államférfi, Julius Caesar naptárreformjához köthető. Caesar rendelte el ugyanis, hogy „a március kalendasa (hónapja) előtti hatodik nap kettőztessék meg\" – ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja, amelyet a szökőnap, azaz február 24. követ.
Az olimpiai játékok négyévente történő megrendezése is a szökőévek ciklusához „igazodik”: 2008-ban, 2012-ben is rendeztek játékokat, idén a brazíliai Rio de Janeiróban tartják a nyári olimpiát augusztus 5. és augusztus 21. között.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
szóljon hozzá!