
Három árván maradt szerbiai medvebocsot hozott az árva bocsok székelyföldi rezervátumába a létesítményt működtető Négy Mancs (Vier Pfoten) állatvédő egyesület. A körülbelül öthónapos bocsokat – Tarát, Historyt és Sleepyt – májusban találták Szerbia és Montenegró határvidékén, Culije település térségében.
2014. június 19., 18:022014. június 19., 18:02
Az állatvédők feltételezik, hogy a bocsok anyjával orvvadászok végeztek. Szerbiában nem lévén árva mackók felnevelésére szakosodott rezervátum, a szerb hatóságok az állatvédő egyesülethez fordultak, amely a Hargita megyei bocsneveldéjébe hozta az árvákat. A jövevények mintegy két éves korukig nevelkednek a székelyföldi erdőségben, azután visszaviszik őket a szülőföldjükre, ahol szabadon élhetnek.
Az egyesület tájékoztatása szerint a Hargita megyei bocsnevelde egy emberektől elzárt több hektáros területen található, ahol emberi felügyelet mellett, de mégis vadon nőnek fel az árva mackók. A bocsneveldében jelenleg 26 mackót készítenek fel arra, hogy felnőtt medveként önálló életet éljenek. A szabadon eresztett medvékre általában jeladót tesznek, hogy nyomon tuják követni a vadállatok későbbi beilleszkedését.
Mint ismeretes, az elmúlt napokban fogták be, és szállították el Tusnádfürdőről azt az anyamedvét, amelyik három boccsal járt be rendszeresen a városba élelmet szerezni, és rettegésben tartotta a székelyföldi település lakóit. A medvecsaládot három heti megfigyelés után csalogatták be hétfőn egy ketrecbe a tusnádfürdői vasútállomás mellett. Ott elkábították az állatokat, és egy másik megyébe szállították őket.
Az anyára helymeghatározó jeladó készüléket szereltek, amely annak a megfigyelését teszi lehetővé, hogy milyen mértékben sikerül beilleszkednie új környezetébe. A környezetvédelmi hatóságok arra készülnek, hogy ezen a héten egy másik két bocsos anyamedvét is befogjanak, és elvigyenek Tusnádfürdőről.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!