Apró hal, súlyos következmények: az inváziós ezüstkárász a kutatók szerint alapjaiban alakította át a Szent Anna-tó élővilágát
Fotó: Máthé István
Közel másfél évtizedes kutatás eredményei derítettek fényt arra, mi áll a Szent Anna-tó ökológiai állapotának romlása mögött. A szakemberek szerint a háttérben nemcsak a korábbi emberi terhelés, hanem egy hívatlan inváziós halfaj is meghatározó szerepet játszik – a Szent Anna-tó helyreállításának kulcsa pedig éppen ennek az állománynak a teljes felszámolása lehet.
2026. augusztus 03., 17:412026. augusztus 03., 17:41
A Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava. Különlegessége, hogy a többi fürdésre is használt tóval ellentétben (például a Medve-tóval, a zeteváraljai víztározóval vagy a Bessenyei-tóval) nincs sem befolyása, sem kifolyása: vizét kizárólag a csapadék (eső, hó) táplálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tó rendkívül érzékeny a szennyeződésekre (ami egyszer bekerül a vizébe, az ott is marad) és az időjárás változásaira. Tartós szárazság idején a fokozott párolgás miatt jelentős vízszintcsökkenés következhet be.
A 2026 júliusában lehullott csapadékoknak és a mérsékeltebb nyári hőmérsékleteknek köszönhetően a Szent Anna-tó vízszintje jelenleg (2026. augusztus 3-án) megfelelő. Ezzel szemben 2012 májusa és 2013 augusztusa között a tartós szárazság és a meleg nyaraknak köszönhetően a tó vízszintje látványosan, 63 centiméterrel csökkent.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 2012 óta rendszeresen vizsgálják a tó vízminőségét. A közel 15 éves monitoring során legalább 65 különböző hónapban végeztünk helyszíni méréseket és mintavételeket, amelyek eredményeként több ezer mérési adat áll rendelkezésre. Ezek alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a tó ökológiai állapota az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megváltozott.
A Mohos-tőzegláppal szomszédos Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava
Fotó: Pinti Attila
Az első időszak vizsgálatainak egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy a Szent Anna-tó algaközössége több mint 70 éven keresztül gyakorlatilag változatlan maradt. Már Hortobágyi Tibor botanikus 1941-es kutatásai kimutatták, hogy nyáron a tó algavilágának közel 97%-át egyetlen páncélos ostoros algafaj alkotta, a sárgásbarnás színű Parvodinium (Peridinium) inconspicuum nevű faj. Amikor 2012 nyarán ismét megvizsgáltuk a tó nyílt vizét, ugyanez a faj még mindig az algák biomasszájának 95%-át tette ki.
Ez a hosszú időn át fennálló ökológiai egyensúly azonban néhány év alatt teljesen felborult. Először egy Cosmocladium nevű zöldalgafaj kezdett el tömegesen szaporodni, majd további zöldalgafajok (Stichococcus, Chlorella) is megjelentek, amelyek kiszorították a hét évtizedig egyeduralkodó páncélos ostoros algát. Ez a jelenség 2016-ra szemmel láthatóvá vált:
2012 tavaszán a tó vizének átlátszósága (ún. Secchi-koronggal mérve) 6,3 méter volt, azaz gyakorlatilag a fenékig átlátszó volt a víz. 2019 tavaszán ez az átlátszóság már csak 1,4 méter volt.
A zöldalgák tömeges elszaporodása a tó vízminőségének romlásához vezetett. A túlzott mértékben elszaporodó algák
A 2010-es évek előtti szakirodalom a Szent Anna-tavat tiszta vizű, szervesanyagban és algában szegény, úgynevezett szűken-közepesen termő (oligo-mezotróf) tónak írja le. Napjainkban azonban a tó vize az átlagos klorofill-tartalom alapján már kevésbé tiszta (ún. eutróf vagy bőventermő), meleg nyári időszakokban pedig időnként algában és szerves anyagban túlzottan gazdag (hipertróf vagy túltermő).
2018 előtt a tavat évente felkereső mintegy százezer turista révén, a fürdőzés, piknikezés és a hiányos, illetve nem megfelelően használt illemhely-infrastruktúra következtében jelentős mennyiségű tápanyag (elsősorban többlet foszfor és a nitrogén) került a tóba, amely kedvezett az algák tömeges elszaporodásának.
A 2012-es és 2016-os higiéniai vizsgálataink kimutatták, hogy a tó fürdőzónájában jelentős volt az emberi vizeletből származó urea mennyisége (18–60 milligramm/liter), és megnőtt a mikrobák, többek között a fekális eredetű baktériumok csíraszáma (fekálkóli vagy Escherichia coli, fekális Enterococcus). A vízminőség általános romlása miatt 2018-tól betiltották a fürdőzést és a piknikezést.
Fejes domolykó a Szent Anna-tóból
Fotó: Máthé István
A vízminőségromlás második fő oka, hogy a 2010-es évek elején megjelent a Szent Anna-tóban egy tájidegen, agresszíven szaporodó (invazív) halfaj, az ezüstkárász (Carassius gibelio), amely néhány éven belül az egész tavat benépesítette. Mivel a tóból néhány nagyobb méretű fejes domolykó, valamint egy fél méternél nagyobb fogassüllő elpusztult egyede is előkerült,
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 2024-ben végzett béltartalom-vizsgálatai kimutatták, hogy az ezüstkárász táplálékának jelentős részét (több mint 50%-át) a tó fenekének iszapja alkotja. Ez azt is jelenti, hogy táplálkozásuk révén visszajuttatják a vízbe a tó üledékében korábban felhalmozódott („eltemetett”) tápanyagokat (elsősorban a foszfort, de a nitrogént is), ami kedvez az algák szaporodásának.
Ugyanakkor azt is kimutattuk, hogy a fiatal ezüstkárász-ivadékok kieszik a vízből az algafogyasztó állatkákat, így például a kis rákfajokat, kerekesférgeket (egyedszámuk ma százszor kevesebb, mint 10–20 éve), így ragadozóik hiányában jobban szaporodhatnak az algák.
A tó ökológiai állapotának romlása miatt 2018-ban betiltották a fürdőzést és a piknikezést a Szent Anna-tónál
Fotó: Pinti Attila
Összegzésképpen megállapítható, hogy napjainkra egy önfenntartó folyamat alakult ki a tóban: az algák tömeges elszaporodása jelentősen rontja a vízminőséget, miközben az inváziós ezüstkárász-állomány folyamatosan biztosítja az algák növekedéséhez szükséges tápanyag-utánpótlást, ráadásul kifalják az algákkal táplálkozó apró vízi élőlényeket (zooplanktont), azaz az algák ragadozóit.
Vízminőség-javulás csak akkor várható, ha sikerül jelentősen csökkenteni az algák szaporodását elősegítő tápanyagterhelést. Ebben fontos előrelépést jelentett, hogy 2018-ban megszűnt a fürdőzés és a piknikező turizmus, így jelentősen csökkent az emberi tevékenységből származó külső tápanyagterhelés.
Ugyanakkor az úgynevezett belső tápanyagterhelés továbbra is jelentős, ugyanis az ezüstkárászok táplálkozásuk során a tó üledékében korábban felhalmozódott tápanyagokat (elsősorban foszfort és nitrogént) visszajuttatják a vízbe.
A jelenlegi tudományos eredmények és rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján a román vízügyi hatóságok felügyelete alá tartozó Szent Anna-tó vízminőségének javítása érdekében az inváziós ezüstkárász teljes eltávolítása (eradikálása) jelentheti az egyetlen hatékony megoldást.
Máthé István (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem)
Vörös Lajos (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)
Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság. korábban írtuk
Majdnem harmadával visszaesett a Szent Anna‑tó látogatottsága a múlt évhez képest
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!