2012. február 24., 09:312012. február 24., 09:31
A háromnapos rendezvény nyitó felvonulásán a nagyváradi Crişana Néptáncegyüttes is részt vesz: román, magyar és német népviseletbe öltözve – mondta el Brînduşa Armanca, a fesztivál Romániához kötődő programjaiért felelős Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója a rendezvény sajtótájékoztatóján.
Az együttes népzenét és néptáncot ötvöző műsorral is készül a fesztivál nagyszínpadára, ahol később a jászvásári Iulian Canaf és az Excentric Blues Band rock and roll, funky és blues jegyeket ötvöző repertoárjával is megismerkedhet a közönség. A bukaresti Trei Parale (Három Pengő) nevű együttes román régi zenei koncerttel várja az érdeklődőket. A miskolci Művészetek Házába meghirdetett Román Filmnapokon a Nae Caranfil rendezésében készült Filantrópia, avagy emberbaráti szeretet című keserédes vígjáték, a Nap Toader által jegyzett és komikus jelenetekben bővelkedő Besszarábiai menyegző című alkotás, valamint a Lugosi Béla, a bukott vámpír című dokumentumfilm kerül vetítésre. A miskolci Libri könyvesbolt román szerzők munkáinak bemutatóival várja a kultúrára is éhes fesztivállátogatókat.
Terítékre kerül Ştefan Banulescu A milliomos könyve című írása Demény Péter fordításában, valamint Berényi Mária A házak meséi című könyve, amelyben a magyar fővárost kulturális, szellemi és építészeti kincsekkel gazdagító tehetős románok életéről mesél – mondta Armanca, akinek saját, Közelmúlt a médiában – Határesetek a szögesdróton című kötete is bemutatkozik a rövid mustrán. Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotásait is kiállítják Miskolcon, a tárlatot Mózes Huba nyitja meg. A Román Néprajzi Múzeum is képviselteti magát a fesztiválon. Az intézmény standjánál többek között bukaresti, nagybányai, székelyudvarhelyi, kolozsvári és korondi mesteremberek munkáival ismerkedhetnek meg a látogatók. A kerámiák, szőttesek, fonott áruk, fajátékok, mézszobrok és ortodox ikonok gazdag kínálata mellett a miccset, illetve különböző kolbászféleségeket is megkóstolhatnak az érdeklődők.
Romániai kézművesek, cukrászok és méhészek mutatják be termékeiket, és gyulai román vendéglátós készít hagyományos román ételeket. A székelyudvarhelyi Bedő Zoltán, a Romániai Népművészek Egyesületének tagja fából készült játékait, a szintén udvarhelyi Bálint Juliánna csuhéfonást, a nagybányai Sitar Cornel keramikus dísztárgyakat, a korondi Tófalvi Melinda mézet, a Beszterce-Naszód megyei Szálváról érkező Linu Virginia és a széki Sallai Mária pedig szőtteseket mutat be a miskolci közönségnek. A fesztivál egyik különlegességeként a MÁV Nosztalgia Kft. egy Kocsonya expresszt indít útnak február 25-én, délelőtt a Nyugati pályaudvarról, amely egyenesen Miskolcra szállítja utasait.
A miskolci közmondások közül ismertté vált a „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka”. A szólás elterjedésében nemcsak a szájhagyomány, hanem két emléktárgy is szerepet játszott. Az egyik egy miskolci kiadású képeslap. A másik fontos tényező pedig egy miskolci emléktányér volt. A két világháború között több száz, talán több ezer tárgy és képeslap vitte hírül a kocsonya történetét. A téli finomság a miskolciaknak régtől fogva kedvelt eledele volt, s mint ilyet, a „sokadalmakon”, vásárokon kívül a korcsmákban, vendéglőkben is feltálalták. A kocsonya a 18. században a miskolci piacon és vásáron a házi készítésű étkek közé tartozott. Az a későbbi történet, amely megteremtette a legenda alapját a 19. századra datálódik. Egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka. A figyelmetlen pincér így tálalta fel az étket – mint borkorcsolyát – a vendégnek, aki döbbenten, de mégis kellő humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. |
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.