Fotó: Mediafax
2010. augusztus 13., 11:552010. augusztus 13., 11:55
Szerintük ugyanakkor semmi lelkiség nincs az anyagi javakért elmondott imákban, s nem is szabadna különböző gondok orvoslására „szakosítani” a szenteket. Mint a lap rámutat, szinte bármiért képesek a románok imádkozni, így maga az ima elveszítette „valós küldetését”. „Lehet élelemért imádkozni, azonban csak a valós mindennapi szükségletekért. Ezzel még egyet tudok érteni. Azonban az imák által az égi birodalmat kell keresnünk, kérnünk. Minden más csak másodlagos, amint arra Jézus is rámutatott” – fogalmazott az egyik pap, Vasile Gavrilă.
Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint egyébként a románok 95 százaléka hisz Istenben, s közel 88 százalék az imák erejében, s szintén számottevő azok számaránya, akik hisznek a pokol létezésében. Eközben 64 százalék szerint a templom az a hely, ahol vallási szertartásokat tartanak. A közvélemény-kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy Európában Romániára jellemző leginkább a vallásosság. Az otthoni imádkozás pedig még gyakoribb, mint a templomba járók száma, a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy legalább heti egy alkalommal szokott imádkozni.
Az Adevărul szerint azonban ha megvizsgáljuk az imák valódi okát, akkor a jelenséget inkább „az istenséggel való trükközésnek” nevezhetnénk. „Nálunk a vallásos érzület inkább egy misztikus dolog, inkább hasonlít azon primitív népek érzületéhez, akik a farkasistenhez imádkoznak” – véli a téma kapcsán Mircea Kivu szociológus is, aki szerint mindez azzal magyarázható, hogy „Romániában még mindig igen alacsony szinten áll a teológiai kultúra”. A szociológus szerint ennek egyik oka, hogy a kommunizmus éveiben nem folyt vallási oktatás, így a mai felnőtteknek éveken át alig volt kapcsolatuk a vallással. „Abban a fajta vallásoktatásban sem bízom azonban, ami napjainkban folyik az iskolákban” – fejtette ki Kivu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok