
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 13., 11:552010. augusztus 13., 11:55
Szerintük ugyanakkor semmi lelkiség nincs az anyagi javakért elmondott imákban, s nem is szabadna különböző gondok orvoslására „szakosítani” a szenteket. Mint a lap rámutat, szinte bármiért képesek a románok imádkozni, így maga az ima elveszítette „valós küldetését”. „Lehet élelemért imádkozni, azonban csak a valós mindennapi szükségletekért. Ezzel még egyet tudok érteni. Azonban az imák által az égi birodalmat kell keresnünk, kérnünk. Minden más csak másodlagos, amint arra Jézus is rámutatott” – fogalmazott az egyik pap, Vasile Gavrilă.
Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint egyébként a románok 95 százaléka hisz Istenben, s közel 88 százalék az imák erejében, s szintén számottevő azok számaránya, akik hisznek a pokol létezésében. Eközben 64 százalék szerint a templom az a hely, ahol vallási szertartásokat tartanak. A közvélemény-kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy Európában Romániára jellemző leginkább a vallásosság. Az otthoni imádkozás pedig még gyakoribb, mint a templomba járók száma, a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy legalább heti egy alkalommal szokott imádkozni.
Az Adevărul szerint azonban ha megvizsgáljuk az imák valódi okát, akkor a jelenséget inkább „az istenséggel való trükközésnek” nevezhetnénk. „Nálunk a vallásos érzület inkább egy misztikus dolog, inkább hasonlít azon primitív népek érzületéhez, akik a farkasistenhez imádkoznak” – véli a téma kapcsán Mircea Kivu szociológus is, aki szerint mindez azzal magyarázható, hogy „Romániában még mindig igen alacsony szinten áll a teológiai kultúra”. A szociológus szerint ennek egyik oka, hogy a kommunizmus éveiben nem folyt vallási oktatás, így a mai felnőtteknek éveken át alig volt kapcsolatuk a vallással. „Abban a fajta vallásoktatásban sem bízom azonban, ami napjainkban folyik az iskolákban” – fejtette ki Kivu.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.