Fotó: Mediafax
2010. augusztus 13., 11:552010. augusztus 13., 11:55
Szerintük ugyanakkor semmi lelkiség nincs az anyagi javakért elmondott imákban, s nem is szabadna különböző gondok orvoslására „szakosítani” a szenteket. Mint a lap rámutat, szinte bármiért képesek a románok imádkozni, így maga az ima elveszítette „valós küldetését”. „Lehet élelemért imádkozni, azonban csak a valós mindennapi szükségletekért. Ezzel még egyet tudok érteni. Azonban az imák által az égi birodalmat kell keresnünk, kérnünk. Minden más csak másodlagos, amint arra Jézus is rámutatott” – fogalmazott az egyik pap, Vasile Gavrilă.
Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint egyébként a románok 95 százaléka hisz Istenben, s közel 88 százalék az imák erejében, s szintén számottevő azok számaránya, akik hisznek a pokol létezésében. Eközben 64 százalék szerint a templom az a hely, ahol vallási szertartásokat tartanak. A közvélemény-kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy Európában Romániára jellemző leginkább a vallásosság. Az otthoni imádkozás pedig még gyakoribb, mint a templomba járók száma, a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy legalább heti egy alkalommal szokott imádkozni.
Az Adevărul szerint azonban ha megvizsgáljuk az imák valódi okát, akkor a jelenséget inkább „az istenséggel való trükközésnek” nevezhetnénk. „Nálunk a vallásos érzület inkább egy misztikus dolog, inkább hasonlít azon primitív népek érzületéhez, akik a farkasistenhez imádkoznak” – véli a téma kapcsán Mircea Kivu szociológus is, aki szerint mindez azzal magyarázható, hogy „Romániában még mindig igen alacsony szinten áll a teológiai kultúra”. A szociológus szerint ennek egyik oka, hogy a kommunizmus éveiben nem folyt vallási oktatás, így a mai felnőtteknek éveken át alig volt kapcsolatuk a vallással. „Abban a fajta vallásoktatásban sem bízom azonban, ami napjainkban folyik az iskolákban” – fejtette ki Kivu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Látogatottsági adatok