Fotó: Mediafax
2010. augusztus 13., 11:552010. augusztus 13., 11:55
Szerintük ugyanakkor semmi lelkiség nincs az anyagi javakért elmondott imákban, s nem is szabadna különböző gondok orvoslására „szakosítani” a szenteket. Mint a lap rámutat, szinte bármiért képesek a románok imádkozni, így maga az ima elveszítette „valós küldetését”. „Lehet élelemért imádkozni, azonban csak a valós mindennapi szükségletekért. Ezzel még egyet tudok érteni. Azonban az imák által az égi birodalmat kell keresnünk, kérnünk. Minden más csak másodlagos, amint arra Jézus is rámutatott” – fogalmazott az egyik pap, Vasile Gavrilă.
Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint egyébként a románok 95 százaléka hisz Istenben, s közel 88 százalék az imák erejében, s szintén számottevő azok számaránya, akik hisznek a pokol létezésében. Eközben 64 százalék szerint a templom az a hely, ahol vallási szertartásokat tartanak. A közvélemény-kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy Európában Romániára jellemző leginkább a vallásosság. Az otthoni imádkozás pedig még gyakoribb, mint a templomba járók száma, a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy legalább heti egy alkalommal szokott imádkozni.
Az Adevărul szerint azonban ha megvizsgáljuk az imák valódi okát, akkor a jelenséget inkább „az istenséggel való trükközésnek” nevezhetnénk. „Nálunk a vallásos érzület inkább egy misztikus dolog, inkább hasonlít azon primitív népek érzületéhez, akik a farkasistenhez imádkoznak” – véli a téma kapcsán Mircea Kivu szociológus is, aki szerint mindez azzal magyarázható, hogy „Romániában még mindig igen alacsony szinten áll a teológiai kultúra”. A szociológus szerint ennek egyik oka, hogy a kommunizmus éveiben nem folyt vallási oktatás, így a mai felnőtteknek éveken át alig volt kapcsolatuk a vallással. „Abban a fajta vallásoktatásban sem bízom azonban, ami napjainkban folyik az iskolákban” – fejtette ki Kivu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Látogatottsági adatok